A magyar lakosság nemzetiségekkel kapcsolatos percepciói
Jelen tanulmányban elsősorban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a „Mi” kategóriájával azonosított nem nemzetiségi, magát kizárólag magyarnak valló társadalom hogyan viseltet a „Másik”-ként azonosított nemzetiségi csoportok iránt. Ehhez először megvizsgáljuk a Mi és a Másik elméleti alapvetéseit, majd a Gyenge Zoltán által körvonalazott három „K” (konfliktus, kommunikáció, kooperáció) szűrőjén át mutatjuk be 2021 […]
Kultúrafogyasztási szokások átrendeződése a Covid19-pandémia idején
Jelen tanulmány a kultúrafogyasztással összefüggő, főbb hazai tendenciákat ismerteti a SARS-CoV-2 vírus által okozott világjárványt megelőző és annak során végzett empirikus kutatási eredmények alapján. A kultúrafogyasztást vizsgáló kutatások számos lehetséges értelmezési keretet felvetnek, akár az intézményes és szakpolitikai környezettel, akár az egyének kultúrához való viszonyával kapcsolatban. A következőkben elsősorban utóbbival foglalkozunk, azonban az intézményes környezetre […]
A koronavírus elleni oltással kapcsolatos attitűdök hatása a társas kapcsolatokra és az életmódra
A koronavírus-világjárvány az élet számos pontján új kihívások elé állította az emberiséget. Mivel nem volt az elmúlt száz évben hasonló pandémia, a rá adott reakció különleges megmérettetést jelentett egészségügyi, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt. A világjárvány így méltán hasonlítható katasztrófahelyzetekhez. Több korábbi katasztrófa – legyen az természeti vagy emberi – utáni kutatás során megfigyelték, hogy […]
A reziliencia Magyarországon – Megküzdés az életút és a járványhelyzet nehézségeivel
Mint minden nemzetet, a magyarokat is sorsfordító kihívás elé állította a világjárvány. Feltehető a kérdés, képesek vagyunk-e a körülmények megváltozására reziliens (rugalmasan ellenálló) válaszokat adni, ezáltal pedig pozícióinkat megőrizni vagy akár erősíteni a válság utáni, rohamléptekkel globalizálódó világban. A válasz nagymértékben múlik azon, hogy az egyének és közösségek hogyan élik meg az egzisztenciális és személyes […]
Egy élhető ország kritériumai – társadalmi narratívák
A 21. században egyre markánsabban jelenik meg az a szándék, hogy a társadalmak fejlettségét és az egyének életminőségét ne csak makrogazdasági mutatókon keresztül ragadjuk meg, hanem a lakosság életminőségét, a társadalmak élhetőségét állítsuk a fókuszba.[1] Az élhetőség szótári meghatározása szerint olyan környezet, amely alkalmas arra, hogy élni lehessen benne, vagy ahol érdemes élni.[2] A fogalomhoz […]
Migráció és élelmiszerválság az új, multipoláris világrendben
A 2022. február 24-én kezdődött orosz–ukrán háború, amelynek gyökerei az Egyesült Államok által támogatott 2014-es Majdan-puccsig – tágabb értelemben pedig egészen a hidegháborút követő NATO-expanzióig – nyúlnak vissza, új globális geopolitikai rendet eredményezett. A többpólusú világban Oroszország, Kína, India, Brazília, Törökország, Irán és más európai, ázsiai, latin-amerikai és afrikai regionális szereplők versenyeznek az Egyesült Államokkal, […]
Kikre mondhatjuk, hogy „woke-isták”? – A „woke-ság” szociodemográfiai jellemzői
Az ideológiák mint világnézeti elvek (értelemvilágok vagy rendképzetek) eltérő válaszokat adnak a társadalmi problémákra és a kor nagy kihívásaira. A társadalmi problémákra adott reflexiók mentén az ideológiák sok esetben programot is adnak arról, hogyan kellene a fennálló rendszert átalakítani a saját nézeteik szerint. Az egyes ideológiák között az egyenlőség – legyen az jogi, gazdasági vagy […]
Identitásalakzatok Magyarországon
Az identitás kérdése – beszéljünk akár a hétköznapi diskurzusokról vagy éppen a tudományos munkákról – egyre markánsabb hangsúlyt kapott az elmúlt évtizedekben. Ahogy azt Manuel Castells megjegyzi: „a vagyon, a hatalom és a bálványképek globálisan hömpölygő áramlása közepette közösségi és egyéni szinten egyaránt a magunk által felépített vagy mások által nekünk tulajdonított identitáskeresés válik a […]
Érzelmi politikai polarizáció a koronavírus-járvány idején Magyarországon
A közélet átpolitizáltsága, a közbeszéd eldurvulása, a társadalom politikai megosztottsága mind társadalomkritikaként, mind az elitek bírálataként egyre gyakrabban megjelenő probléma világszerte. Ugyanakkor a vélemények polarizáltsága önmagában nem feltétlenül negatív jelenség, sőt bizonyos mértékű polarizáció éppen az egészséges, plurális demokráciák tipikus jellemzője, és növelheti a választási részvételt.[1] A polarizáció szélsőséges eseteit azonban káros jelenségként értelmezi a […]
Mi változott? Béke és háború határán Magyarország
Egy évvel ezelőtt a Századvég Riport 2021 című kötet legfőbb kérdése az volt, hogy „milyen Magyarország alkalmazkodóképessége a válságok korában, mennyire készült fel az újabb kihívásokra”. Azt is olvashattuk a tavalyi kötetről, hogy a „Századvég Alapítvány műhelyeiben három évtizede zajlanak rendszeres és az élet minden területére kiterjedő társadalomtudományi kutatások. Jelen kötettel elindul a Századvég Riport […]
Századvég Riport 2022
Tanulmányok Lánczi András: Mi változott? Béke és háború határán Magyarország László Tamás – Stefkovics Ádám – Szujó Flórián Zoltán: Érzelmi politikai polarizáció a koronavírus-járvány idején Magyarországon Zenovitz Lili – Kollár Dávid: Identitásalakzatok Magyarországon Péntekné Simon Nikolett – Ónadi Olivér – Szujó Flórián Zoltán: Kikre mondhatjuk, hogy „woke-isták”? – A „woke”-ság szociodemográfiai jellemzői Belhaj Abdessamad – […]
Kibervédelmi tanúsítási rendszerek és egy egységes uniós kibervédelmi rendszerrel kapcsolatos vállalati attitűdök
A Századvég primer kutatásának összefoglalója A digitalizáció, az innovatív technológiák megjelenése és megállíthatatlan terjedése gyökeresen alakítja át a lakosság, a vállalkozások és a közigazgatás mindennapi működését, munkafolyamatait. Ennek a fundamentális változásnak az origójában az IKT-szektor és az ott tevékenykedő vállalkozások állnak. Tekintve, hogy a digitális megoldásokkal szembeni bizalom közvetve egy ország nemzetgazdaságát és versenyképességét is […]
Középfokú duális képzés a gyakorlatban
A hazai szakképzés 2010 óta számos változáson ment keresztül, ami abból is látható, hogy ebben az időszakban két új szakképzési törvényt is elfogadott az országgyűlés. Az átalakulások egyik fontos, közös jellemzője, hogy a szakképzés szabályozását 2011-től kezdődően egy egységes, a gazdasági igényekre rugalmasabban reagáló, azokat hatékonyabban kiszolgáló rendszer koncepciója vezérelte. Ennek megfelelően több pénzügyi ösztönző […]
Új agrár-szuperhatalom születik az energiaszankciók árnyékában? – Oroszország mezőgazdasága
Az elmúlt néhány évben több jelentős és globális vészhelyzettel kellett szembenéznünk. Három évvel ezelőtt robbant ki a koronavírus-járvány, amely számos emberéletet követelt, korábban sosem látott lezárásokat és fennakadásokat okozott. Bár a vírushelyzetet sikerült kezelni, az ezt követő nyugalom nem tarthatott sokáig. Idén februárban Oroszország hadműveletet indított Ukrajna ellen a második világháború óta nem látott fegyveres […]
Zöld háttéripar fejlesztési koncepció
Napjainkban az éghajlatváltozás és az energiaháborúk korába léptünk. Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne értesülnénk különböző súlyos természeti csapásokról vagy az energiabiztonságot fenyegető váratlan geopolitikai eseményekről. Az így kialakuló nehézségek különösen érzékenyen érintik az egész európai kontinenst és annak gazdaságát. A kihívásokra adott válaszul az Európai Unió döntéshozói vállalták, hogy a párizsi megállapodás […]
A hatósági ár bevezetésének gazdasági hatásai a magyar társadalomra
A nemzetközi tudományos publikációk rámutatnak arra, hogy az energiaárak változása miatti lakossági energiafogyasztás-növekedés vagy -csökkenés közötti összefüggések megfigyeléséhez a lakosság árérzékenységi mutatóját érdemes elsősorban megvizsgálni. Az árrugalmassági mutatóból az látható, hogy egy bizonyos termék árának változása hogyan függ össze a termék keresletével.[1] Tökéletes árrugalmasság esetén, ha a termék ára öt százalékkal nő, akkor a rugalmas […]
A vállalati és lakossági konjunktúra aktuális trendjei a koronavírus és az orosz–ukrán háború árnyékában
A 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború érzékeny pillanatban rengette meg a világot, ezen belül Európát és Magyarországot. A koronavírus-járvány utóhatásaitól, a pénzbőségtől és a szakadozó ellátási láncoktól szenvedő európai gazdaságokat rögtön egy újabb negatív sokk érte, amit csak tetéztek az EU-s szankciók nyomán teljesen elszabaduló energiaárak. Az előbb említett tényezők hosszú ideje nem látott […]
Stabil kormánypárti fölény, erőtlen baloldal
Töretlen a Fidesz–KDNP előnye a balliberális oldallal szemben A közvélemény-kutatás több dimenzióban vizsgálta a pártok támogatói bázisát. Amennyiben a baloldali pártok – a 2022-es országgyűlési választásokhoz hasonlóan – közös listát állítanának, a kormánypártokra a megkérdezettek 42 százaléka, az ellenzéki összefogásra 25 százaléka szavazna. A Magyar Kétfarkú Kutya Pártra a választók 11 százaléka, a Mi Hazánk […]
A magyar gazdaság növekedési ütemében trendforduló várható
Március hónap nemzetközi makrogazdasági eseményeit alapjaiban határozták meg az amerikai Signature Bank és a Silicon Valley Bank csődjei. A problémát elsősorban a kockázatkezelési hiányosságokban és a bankok üzleti modelljében kell keresni. Az amerikai jegybank a pénzpiaci stabilitás megtartása érdekében már csak 25 bázispontot emelt az alapkamaton, az előrejelzések szerint további kamatemelés nem várható már. […]
A német szociálpolitika új korszaka: a „Bürgergeld”, vagyis a polgári juttatásnak nevezett rendszer bevezetése
Mély elgondolkodásra adhat okot, hogy vajon milyen észszerű indokok vezethettek oda, hogy az európai háztartások növekvő inflációs terhei, a bevándorlás hatásainak eredménytelen kezelése és Európa egészét kiemelkedően sújtó gazdasági válság idején Európa legnagyobb gazdasága nemzeti állampolgárainak adóterheit tovább növeli abból a célból, hogy a bevándorlás okozta munkaerőpiaci kihívások megoldására kísérletet tegyen. A munkanélküli segélyezés rendszerének […]
