Magyar–amerikai kapcsolatok: szorosabb együttműködés és építő kritika
A felmérés eredményei alapján kettős kép rajzolódik ki az Egyesült Államok megítélése kapcsán: a hazai lakosság bár pozitívan viszonyul az USA-val való kapcsolatok erősítéséhez, ugyanakkor fenntartásai vannak az Egyesült Államok globális szerepvállalásával, illetve a világra gyakorolt kulturális befolyásával szemben. Ennek megfelelően a válaszadók 74 százaléka előnyösnek tartaná a szorosabb együttműködést az Egyesült Államokkal. Az amerikai adminisztráció megbízhatóságának megítélése ennél már megosztóbb képet mutat, viszont a megkérdezettek többsége (55 százaléka) megbízható partnerként tekint az amerikai kormányzatra, míg 45 százalékuk kétségeit fejezi ki ezzel kapcsolatban.
Az előbbiektől eltérő mintázatokat regisztrálhatunk az amerikai kulturális befolyás, valamint az USA nemzetközi szerepvállalásának lakossági megítélése kapcsán. A válaszadók többsége (58 százaléka) kritikusan szemléli az Egyesült Államok befolyását a világ kultúrájára, míg 42 százalékuk pozitívan tekint erre a jelenségre. Az Egyesült Államok globális szerepének megítélése pedig szinte teljesen megosztja a magyar társadalmat: a pozitív véleményt formálók és a szkeptikusok aránya közel azonos (49-50 százalék).
Ezek a kutatási eredmények azt sugallják, hogy bár a magyar közvélemény általánosságban támogatja a szorosabb együttműködést az Egyesült Államokkal, az amerikai kultúra, adminisztráció és külpolitika konkrét értékelése már korántsem ilyen egyértelmű, és jelentős véleménykülönbségek figyelhetők meg a magyar lakosság körében.
Ezen megosztottság részben összefügg a válaszadók pártpreferenciájával és társadalmi-demográfiai jellemzőivel. A magyar jobboldali szavazók például szkeptikusabbak a jelenlegi amerikai adminisztráció megbízhatóságával kapcsolatban (44 százalék) és kevésbé látják pozitívan az USA nemzetközi szerepvállalását (40 százalék), mint a magukat baloldalra pozícionálók (68, illetve 64 százalék). Elmondható az is, hogy a felsőfokú végzettségűek kritikusabban szemlélik az USA nemzetközi szerepvállalását (55 százalék), az alacsonyabb végzettségűek viszont pozitívabban tekintenek az USA kulturális befolyására (50 százalék).
Prioritások az együttműködésben: innováció, technológia, gazdaság és biztonság
A felmérés arra is kitért, hogy a magyar társadalom milyen konkrét együttműködési területeket látna perspektivikusnak az Egyesült Államokkal. Az adatok azt mutatják, hogy a magyar közvélemény számára az USA-val való együttműködésben kiemelkedő fontossággal bír az innováció és a technológiai kooperáció, amelyet a válaszadók 86 százaléka tart fontosnak. Feszesen követi ezt a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzése, amit a válaszadók 84 százaléka értékel hasonlóan. A biztonság- és védelempolitikai együttműködés szintén prioritást élvez, a válaszadók 81 százaléka minősíti ezt fontos területnek. Emellett a közös értékek és a demokrácia védelme (75 százalék), az energiabiztonság és energiapolitikai együttműködés (73 százalék), valamint a kulturális és oktatási kapcsolatok erősítése (66 százalék) is a magyar társadalom többsége által fontosnak ítélt lehetséges kapcsolódási pont. Mindezen eredmények azt mutatják, hogy a magyarok az együttműködés sokrétű és kölcsönösen előnyös lehetőségeit keresik az Egyesült Államokkal.
Az amerikai elnökválasztás kimenetelének megítélése
A felmérés arra is kitért, hogy a magyar közvélemény szerint a demokraták vagy a republikánusok győzelme lenne-e előnyösebb Magyarország számára a közelgő amerikai elnökválasztáson. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar társadalom megosztott ebben a kérdésben. Ennek ellenére a válaszadók relatív többsége minden vizsgált terület estén úgy véli, hogy a Donald Trump vezette republikánusok győzelme kedvezőbb lenne Magyarország számára.
Azok aránya, akik szerint a republikánusok győzelme előnyösebb lenne, rendre (körülbelül 10 százalékponttal) meghaladja azokét, akik a demokraták győzelmét tartanák kedvezőbbnek, legyen szó Magyarország érdekeinek szem előtt tartásáról (44 százalék vs. 27 százalék), a globális politikai folyamatok alakításáról (40 százalék vs. 33 százalék), az USA vezető szerepének fenntartásáról (42 százalék vs. 29 százalék) vagy a nemzetközi béke és biztonság elősegítéséről (43 százalék vs. 33 százalék).
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a magyar közvélemény percepciója az amerikai elnökjelöltekről közel sem egységes. Egyetlen felsorolt dimenzióban sem éri el az abszolút többséget azok aránya, akik a republikánusok győzelmét tartanák előnyösebbnek, és jelentős (15–20 százalék) azok aránya is, akik szerint nincs számottevő különbség a két párt között ezekben a kérdésekben. A válaszadók közel tizede pedig nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani.
A magyar lakosság konstruktívan, de nem kritikátlanul tekint az Egyesült Államokra
A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a magyar társadalom alapvetően támogatja az Egyesült Államokkal való szorosabb együttműködést, különösen az innováció, a technológia, a gazdaság, a kereskedelem és a biztonságpolitika terén. Ugyanakkor az amerikai kultúra, kormányzat és nemzetközi szerepvállalás megítélése már jóval árnyaltabb és megosztóbb képet mutat. Bár a lakosság megosztott abban a kérdésben, hogy melyik amerikai párt győzelme lenne előnyösebb Magyarország számára, a relatív többség a republikánusok sikerét tartaná kedvezőbbnek. Összességében elmondható, hogy bár a magyarok általánosságban pozitívan viszonyulnak az USA-val való kapcsolatok erősítéséhez, a két ország közötti együttműködés jövőjét nagyban meghatározhatják a belpolitikai folyamatok, a közvélemény percepciói és a globális politikai és gazdasági környezet változásai is.
Kutatásunk során vegyes módszertant alkalmaztunk a magyar lakosság véleményének és percepcióinak feltérképezésére az Egyesült Államokkal kapcsolatos kérdésekben. Az adatgyűjtés két fázisban történt. Az első fázisban online kérdőíves adatfelvételt (CAWI – Computer-Assisted Web Interviewing) végeztünk a 18–69 éves magyar lakosság körében. A minta összetétele nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentálja a teljes alapsokaság megoszlását. Az adatfelvétel során összesen 1000 főt kérdeztünk meg. Az adatfelvétel 2024. május 25. és június 18. között zajlott. A kutatás második fázisában telefonos kérdőíves adatfelvételt hajtottunk végre (CATI – Computer-Assisted Telephone Interviewing), kifejezetten az amerikai elnökjelöltekkel kapcsolatos kérdésblokk vizsgálatára. A telefonos minta szintén reprezentatív a felnőtt magyar lakosságra nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint. Az adatfelvételre 2024. október 1. és október 8. között került sor. Az adatfelvételekből fakadó torzításokat iteratív súlyozással korrigáltuk.
