A konferenciát Dr. Győri Enikő, európai parlamenti képviselő előadása nyitotta meg, aki elmondta: Magyarországnak a 2011-es és a 2024-es EU-elnökség alatt is megvolt a bátorsága ahhoz, hogy a népesedés és a családok témáját beemelje az európai gondolkodásba. Szerinte az Európai Uniónak arról kellene szólnia, hogy tudunk tanulni egymástól.
Kenyeres Kinga, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány főigazgatója előadásában három kutatás eredményeit ismertette. Elmondta: az Európa Projekt eredményeiből kiderült, hogy Magyarországon szinte teljes társadalmi konszenzus övezi a család fontosságát. Míg az európaiak 88, míg a magyarok 98 százaléka számára kiemelten fontos a család, és az ideálisnak tartott gyermekszám átlagosan 2,4.
Beszélt továbbá a Család Kutatás legfrissebb eredményeiről is. A Századvég 2024-ben 60 ezer embert kérdezett meg. A reprezentatív, nagymintás kutatás során rákérdeztek arra is, hogy mi az a három legfontosabb tényező, ami pozitívan befolyásolhatja a családalapítási kedvet. A válaszadók közül a legtöbben a kiegyensúlyozott párkapcsolatot, a megfelelő anyagi helyzetet és a biztos munkahelyet említették. Kiderült továbbá, hogy a megkérdezettek több mint 32 százaléka szerint az állam anyagi támogatással tudja segíteni a gyermekvállalást.
Kenyeres Kinga, főigazgató ezen felül a 2024-es Társadalmi Csoportok Kutatás eredményeire is röviden kitért. A kutatás eredményei szerint az elmúlt időszak nehézségeinek leküzdésben a család nyújtotta az egyik legfontosabb támogatást.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet elnöke arról beszélt, hogy 2023-ban az Európai Unióban mindössze 3,66 millió gyermek született, ami 2020-hoz képest közel 10 százalékos csökkenést jelent. Magyarországon ugyanebben az időszakban kb. fele ekkora volt a visszaesés, annak ellenére, hogy a gyermekvállalási korban lévő nők száma soha nem volt még ilyen alacsony hazánkban.
Ádám Dénes, a KSH Kommunikációs és Architekturális Igazgatóságának elnökhelyettese azzal folytatta, hogy az elmúlt tíz évben a gyermekvállalási magatartás egyik legfontosabb mutatója, a teljes termékenységi arányszám (TTA) egyetlen uniós tagállamban sem éri el a reprodukciós szintet. Ezzel szemben 2010 és 2021 között uniós összehasonlításban Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben a termékenységi ráta (1,61), amelynek eredményeként uniós sereghajtókból az élmezőnybe kerültünk.
Dr. Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter kiemelte: a magyar Európa legcsaládcentrikusabb, legcsaládbarátabb nemzete. Hozzátette: a magyar családpolitikában 2010-ben bekövetkezett fordulat a családokat anyagi helyzetükben is megerősítette. Hankó Balázs a magyar kormány családpolitikájának legfontosabb elemeit ismertetve elmondta: adókedvezmény formájában idén már mintegy 754 milliárd forint marad a családok zsebében, ami 2011 óta 4400 milliárd forintnyi adókedvezményt jelentett, ma négyszer annyi a családtámogatások összege mint 2010-ben, és a tavalyi évhez képest is 447 milliárd forinttal nőtt a családtámogatások összege, és így elérte a 3754 milliárd forintot.
A szakmai előadásokat „A tavalyi év gazdasági és társadalmi változásai a családok szempontjából” című kerekasztal-beszélgetés követte.
Dr. Csepeti Ádám, a stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár vitaindító előadásában kiemelte, hogy az uniós intézmények vezetői nem kezelték kiemelt kérdésként a népesedési problémákat, ami a kontinens gazdasági lemaradását is eredményezte. Mint mondta, az Európai Unió még mindig adósunk egy átfogó népesedési stratégiával, amely nyíltan felvállalná a család, mint a társadalom és a gazdaság alapegységének versenyképességben játszott kiemelt szerepét.
Dr. Pillók Péter, a Századvég Társadalmi folyamatok és Média Kutatóintézetének igazgatója a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy bár felméréseik szerint az emberek 40 százaléka anyagi nehézségekről számolt be, a megtakarítási hajlandóság ugyanakkor növekedett és a legalsó társadalmi rétegekben is többen érzik úgy, hogy bővülnek a lehetőségeik.
Szalai Piroska miniszterelnöki megbízott a gazdasági adatokat elemezve elmondta, hogy a családalapítási tervek erősen összefüggenek a társadalmi hangulattal és a gazdasági stabilitással: ha az emberek nem látnak biztos jövőt, halogatják a gyermekvállalást. Az elmúlt években ugyanakkor egymillió ember került ki a szegénységből, és Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a gyermekszegénység Európában.
Kardosné Gyurkó Katalin, a generációk közötti együttműködés segítéséért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy a családtámogatási rendszer stabilitása a magyar gazdaság teljesítményére épül, a pozitív változások hatása pedig később jelentkezik, így bízik benne, hogy a gazdasági mutatók javulásával a családalapítás ideje is sem tolódik ki.
Prof. Dr. Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi Kutatóintézetének vezetője rámutatott, hogy a gazdasági krízisek külső tényezők következményei, a magyar kormány azonban végig védelmezte a családokat és a munkahelyeket. Kiemelte: a jelenlegi 4 százalékos munkanélküliségi ráta kedvező, és a kormány további gazdaságélénkítő lépésekkel készül a 2025-ös évre, amelynek eredményeként a családok plusz forrásokhoz jutnak.
A második, a „A korszellem hatása a családdal kapcsolatos döntésekre” című kerekasztal-beszélgetést Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ elnökének vitaindító előadása vezette fel, aki a woke-ideológiát az újkori kommunizmushoz hasonlította. Szerinte ez az ideológia támadja a családot, a gyermeket és az életet, és mivel a család az utolsó védvonalat jelenti az egyén számára, ezért jelenleg a woke célkeresztjében a család áll.
A kerekasztal-beszélgetésen Dr. Beneda Attila, a családügyekért felelős helyettes államtitkár rávilágított arra, hogy a fogyasztói társadalom nem bírja elviselni a családokban rejlő szinergiákat, és ezért próbálja szétzilálni őket. Hangsúlyozta: az ellen kell küzdeni, hogy a fiataljainkat ne tegye magáévá az a fajta fogyasztói társadalom, amelyik a létszükségletet jelentő értékeket rombolja szét.
Dr. ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója hangsúlyozta, hogy Magyarország Alaptörvénye védi a házasság és a család intézményét, és világosan rögzíti, hogy az apa férfi, az anya pedig nő. A családok védelmét a sarkalatos törvény is biztosítja, így a család jogi védelme is erős alapokon nyugszik.
Hal Melinda, klinikai szakpszichológus a fiatalok körében tapasztalható bizonytalanságot emelte ki, amely a családalapítást és a jövő tervezését is megnehezíti. Véleménye szerint a fiatalok ma nem tudnak előre tervezni, mivel az őket körülvevő társadalmi környezet rendkívül ingadozó, ami a családalapítási terveiket is befolyásolja.
Király Nóra, a FICSAK elnöke arról beszélt, hogy a digitalizáció miatt a fiatalok könnyen hozzáférhetnek a mainstream trendekhez és tiltottnak számító tartalmakhoz. Elmondta, a kormány már tett lépéseket, például korlátozta az iskolai mobilhasználatot, de felméréseik alapján a családok nagy igényt támasztanak arra, hogy még szigorúbban szabályozzák az okoseszközök használatát.
A konferenciát Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára zárta.
Forrás: MTI, KINCS, Századvég-szerkesztés,
