Az éves bázisú – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerinti – magyar GDP-növekedés 2025 első negyedév kivételével nagyságrendileg együtt mozgott az osztrák és a német gazdaság teljesítményével. Az adatokból jól látható, hogy a fogyasztás továbbra is tudta támogatni a gazdaság bővülését, azonban a gyenge külső konjunktúra miatt visszaeső ipari teljesítmény és a mérsékelt beruházási aktivitás visszafogta a gazdaság növekedését.
2025 első három negyedévében összességében a magyar gazdaság 0,3 százalékkal bővült. Felhasználási oldalon a háztartások fogyasztási kiadása 1,5 százalékponttal, míg a bruttó felhalmozás 0,6 százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez. Ugyanakkor a nettó export 1,8 százalékponttal gyengítette a gazdasági növekedést. Termelési oldalon a mezőgazdaság (−0,2 százalékpont) és az ipar (−0,5 százalékpont) gyengítették, ezzel szemben a szolgáltatások 0,8 százalékponttal, az építőipar 0,1 százalékponttal, illetve a termékadók egyenlege 0,1 százalékponttal támogatta a magyar gazdaság bővülését.
Az ipar részaránya kismértékben csökkent a GDP-n belül, de továbbra is fontos szerepet játszik. A feldolgozóipar 13 ágazatában a 2024. január-október időszakhoz képest 2025 azonos időszakában az első három alágazat súlya 49,7 százalékról 51,1 százalékra növekedett, amely markánsan meghatározza a feldolgozóipar, illetve az ipar teljesítményét. Ezen ágazatok közül csak a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása nőtt (13,6 százalék). A járműgyártás teljesítménye 2025 első tíz hónapjában 4,5 százalékkal, az élelmiszeriparé pedig 1,4 százalékkal csökkent.
A magyar építőipar január-október időszaki teljesítménye 2,5 százalékkal haladta meg 2024 ugyanezen időszaki teljesítményét. A 2025. évi teljesítménynövekedéshez leginkább az épületek építményfőcsoport teljesítménye (4,4 százalék) járult hozzá. Az időszak végén a szerződések állományának volumenváltozása – elsősorban a szeptemberi növekedésnek köszönhetően – 49,9 százalékkal haladta meg 2024 első tíz hónap végi értékét.
A GDP-n belül a szolgáltatások részaránya 2025 első három negyedévében is tovább emelkedett, 0,7 százalékponttal 60,7 százalékra. 2024 azonos időszakához képest a szolgáltatási szektorban megfigyelt 11 ágazat közül 8 ágazatban nőtt a teljesítmény. A legnagyobb éves növekedést (3,6 százalék) az oktatás produkálta. Ezt követte 3,5 százalékos növekedéssel a művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatás, 2,5 százalékos növekedéssel az információ, kommunikáció, valamint 2,3 százalékos növekedéssel a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás.
2025 első tíz hónapjában a 2024. január-október időszakhoz képest a turisztikai szálláshelyeken a vendégek száma 6,8 százalékkal nőtt. Ebből a belföldi vendégek száma 3,0 százalékkal, a külföldi vendégek száma 11,1 százalékkal emelkedett. A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák esetében Európát tekintve a legtöbb vendégéjszakát a német vendégek adták (16,3 százalék). Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 2024 októberéhez képest 7,1 százalékkal nőtt.
A 2024. december és 2025. október közötti időszakban a 15-74 éves népesség szezonálisan kiigazított aktivitási rátája átlagosan 62,8 százalékon alakult. Ugyanezen periódus alatt az aktívak száma 4 millió 905,1 ezer főről 4 millió 895,1 ezer főre csökkent. Októberben a foglalkoztatottak szezonálisan kiigazított létszáma 4 millió 672,2 ezer fő volt, ami tavaly decemberhez viszonyítva 16,7 ezer fős csökkenést jelent.
A keresetek dinamikus növekedésében az év során a minimálbér és a garantált bérminimum januári emelésének bérfelhajtó hatása volt érzékelhető. A mediánértékek nagyobb mértékű növekedése ezzel együtt azt jelezte, hogy tovább folytatódott a konvergencia az átlagbérhez, ami a jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklődését mutatja. A nettó értékeknél ez markánsabban jelentkezett, ami arra utal, hogy az átlagkereset alatt nagyobb arányú volt az új családi adókedvezmény hatása.
Az államháztartás központi alrendszerének hiánya november végéig 4 070,4 milliárd forintra emelkedett, amivel az 5 055,0 milliárd forintos pénzforgalmi hiánycél 80,5 százaléka teljesült. A központi költségvetés 3 904,0 milliárd forintos deficitje mellett a társadalombiztosítási alapok 240,3 milliárd forintos hiányt mutattak, miközben az elkülönített állami pénzalapok 73,9 milliárd forintos többlettel zártak. A központi alrendszer adó- és járulékbevételei 7,9 százalékkal növekedtek november végéig.
Az első tíz hónap részletes államháztartási adatai szerint a központi alrendszer halmozott bevételei 5,6 százalékkal, kiadásai pedig 6,9 százalékkal voltak magasabbak, mint a megelőző évben. A költségvetés bevételi oldalán a leginkább problémás tételnek az uniós programok Unióból származó bevételei számítanak, itt a tervekhez képest az elmaradás 1 149 milliárd forint volt október végéig. Az elmúlt évhez képest azonban ennél jóval kisebb, 93,5 milliárd forint a visszaesés mértéke.
A kiadási oldalon egyrészt a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai mutatják a legnagyobb túllépést, másrészt a kamatkiadások növekedése is jelentős mértékű. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a költségvetési hiány szempontjából a költségvetési sorokhoz tartozó bevételekkel csökkentett nettó kiadási többlet a meghatározó, aminek időarányos kiadástúllépése 891 milliárd forintot tett ki október végén. A kamatkiadások az első tíz hónapban 587,1 milliárd forinttal haladták meg a 2024. október végi értéket.
A hazai infláció 2025 első tizenegy hónapjában – november kivételével – minden esetben az inflációs célsáv felső széle fölött mozgott. Az év elején (január 5,5 százalék; február 5,6 százalék) a várakozásokhoz képest jelentősebb volt az infláció gyorsulása, aminek köszönhetően a kormányzat árrésszabályozást vezetett be az élelmiszerekre vonatkozóan, illetve több szolgáltatás esetében is sikerült megegyezni önkéntes árkorlátozásokról. Az intézkedéseknek köszönhetően az infláció 4,2 és 4,7 százalék között ingadozott március és október között, majd novemberben a szigorú monetáris politikának, a kedvező forintárfolyamnak és a bázishatásoknak köszönhetően már ismételten a jegybanki célsávon belülre (3,8 százalék) került az érték.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott a 2024 szeptembere óta érvényben levő alapkamaton, így az továbbra is 6,5 százalékon áll. 2025-ben az eurózóna mellett a V4 országaiban is a forinténál jelentősen alacsonyabb mértékűek voltak a jegybanki alapkamatok. Az év folyamán a forint 6,4 százalékot erősödött az euróval szemben.
A külföldi befektetők kezében lévő forintban denominált államadósság 2097,8 milliárd forinttal 6768,2 milliárd forintra emelkedett.
Az államadósság devizaaránya az első kilenc hónapban átlagosan 30,6 százalékos volt, októberben 29,99 százalékra csökkent, ami az ÁKK 2025. évi finanszírozási tervében meghatározott sáv (maximum 30 százalék) alatt található.
2025 folyamán Magyarország államadósság-besorolása a befektetésre ajánlott kategóriában maradt mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél.
A háztartási hitelek és a vállalati hitelek GDP-arányos rátáját vizsgálva megállapítható, hogy Magyarországon nincs túlzott hitelezés. A bankrendszer tőkeellátottsága, likviditása, alacsony nem fizető hitelállománya bőséges lehetőséget teremt további jelentős hitelállomány kiépüléséhez.
