A Pénzügyminisztérium által május 23-án publikált részletes államháztartási adatokból kiderült, hogy milyen folyamatok álltak az előzetesen megismert 276,1 milliárd forint nagyságú költségvetési hiány mögött. Már az előzetes adatokból ismert volt, hogy az első négy hónapban a halmozott hiány elérte a 2 597 milliárd forintot, ami a 4,5 százalékos, új éves költségvetési hiánycél 82,8 százalékának felel meg.
A korábbi elemzéseinkben azonosított négy kritikus költségvetési területet vizsgáljuk ezúttal is: az áfabevételek, a költségvetési szervek nettó kiadásainak, a kamatkiadások és az uniós programok bevételeinek alakulását.
Az áfabevételek az első négy hónapban 3,1 százalékkal növekedtek 2023 azonos időszakához képest. Ezen belül 2023 áprilisához viszonyítva 3,7 százalékos növekedést látunk. Ez egyrészt alacsonyabb a márciusi 10,2 százalékos növekedési ütemnél, másrészt a részletes áfabefizetési és -kifizetési adatokat elemezve elmondható, hogy áprilisban újból 1,2 százalékkal csökkentek az áfabefizetések. Vagyis, a bevételek növekedése az áfakiutalások 5,1 százalékos csökkenésének volt köszönhető. A felülvizsgálat alatt lévő költségvetéshez képest 465 milliárd forintra becsülhető az időarányos áfabevétel elmaradás.
A kamatkiadások áprilisban is növekedtek, de a növekedés üteme lelassult, és csak 32 milliárd forinttal voltak nagyobbak a kiadások, mint az előző év áprilisában. Összességében a kamatkiadások azonban 632 milliárd forinttal haladják meg 2023 első négy hónapjának adatait. Mint korábban is jeleztük, az év második felében a kamatkiadások mérséklődésére számítunk, de továbbra is kockázat, hogy mennyire fogják az év hátralévő részének kiadásait megnövelni a lakossági állampapírok kamatfizetései.
A harmadik kritikus területet a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok nettó kiadásai jelentették, ahol márciusban megfigyelt javulás folytatódott. A javulás – az előző hónappal ellentétben – ebben a hónapban a kiadások csökkenésének volt köszönhető. A teljes költségvetési hatást mutató nettó kiadás növekedése tovább csökkent 189-ről 161 milliárd forintra. A felülvizsgálat alatt álló költségvetési előirányzat ugyanakkor ehhez hasonló nagyságú csökkenéssel tervezett.
Az uniós programok bevételei márciusban már elmaradtak az előző évi halmozott adatokhoz képest. Áprilisban a bevételek elmaradása 34 milliárd forinttal nőtt, és összesen immár 242 milliárd forintot tett ki. A kormányzat az elmúlt évhez hasonlóan az uniós programok kifizetéseinek szigorú visszafogásával mérsékli a hiányt, a csökkenés mértéke az előző évhez képest 534 milliárd forint az első négy hónapban.
A két fő költségvetési pozitívum esetében szintén nincs változás márciushoz képest. A személyi jövedelemadó és a munkabérek után befolyó adóbevételek változatlanul az elvárásokat némileg meghaladó mértékben növekednek. Emellett jelentősen csökkennek a rezsivédelem és a közüzemi szolgáltatások támogatásának kiadásai és már 307 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak, mint az előző év első négy hónapjában. Végezetül, a kormány 675 milliárd forintnyi állami beruházás átütemezését rendelte el még március folyamán, amely a hiány további csökkenéséhez járul hozzá.
