A 15–74 éves korosztály háromhavi átlagos foglalkoztatási rátája októberben 65,2 százalék volt, ami 0,1 százalékpontos emelkedést jelent az egy évvel korábbi értékhez viszonyítva. A foglalkoztatottak háromhavi átlagos létszáma ugyanebben a körben 4 millió 703 ezer fő volt, ami a népesség csökkenése miatt a ráta növekedése mellett is 13,5 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A 15–74 éves népesség körében a munkanélküliek száma 225,6 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,6 százalék volt. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a munkanélküliek száma 16,2 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal nőtt. A munkanélküliségi adatok emelkedése mögött állhatnak korcsoportos jellegzetességek, emellett több makrogazdasági folyamat – a globálisan jelentkező autóipari nehézségek, az építőipar lassulása – egyszerre sújtja a munkaerőpiacot, ami a munkáltatókat kivárásra sarkallhatja.
Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva augusztus és október között a 15-24 éves korosztály foglalkoztatása 1,1 ezer fővel csökkent, a munkanélküliek száma pedig 11,8 ezer fővel több lett. A legfiatalabb korosztályban a munkanélküliség emelkedése a magasabb aktivitásból fakad, a korcsoport rugalmas munkaerőpiaci jelenléte miatt erre időszakos jelenségként tekinthetünk. Ugyanebben az időszakban a foglalkoztatottak száma a 25–54 éves korosztályban 31,1 ezer fővel csökkent, a munkanélküliek száma pedig 1,1 ezer fővel nőtt. A korcsoport aktivitása az elmúlt két évben szisztematikusan csökkent. Az 55-74 éves korosztályban a foglalkoztatottak száma 18,7 ezer fővel nőtt, a munkanélküliek száma 3,3 ezer fővel emelkedett. A legidősebb korcsoport foglalkoztatását pozitívan befolyásolja a kedvező adózás.
A 15-74 éves korosztály gazdasági aktivitásának korcsoportokra bontott vizsgálata azt mutatja, hogy a legjobb munkavállalási korúnak tekinthető korosztály aktivitása számottevően csökkent. Fontos megjegyezni, hogy a munkanélküliek számának növekedése kétharmad részt a férfiakhoz kötődik, miközben – a rendelkezésre álló adatok alapján – a munkanélküliség átlagos időtartama nem nőtt. Ennek lehetséges magyarázata, hogy a nehézséggel küzdő férfi munkaerő által dominált iparágakban és az építőiparban, ahol akadozik a munkaerő foglalkoztatása, az érintett munkavállalók nem jelentkeznek be álláskeresőként, így a statisztikai számbavételkor nem munkanélküliként, hanem inaktívként jelennek meg.
Várakozásaink szerint a foglalkoztatás további bővülése mellett 2024-ben még folytatódhat a munkanélküliség kismértékű emelkedése, mivel sokan az inaktív státuszból a munkaerőpiacra lépve nem tudnak rögtön elhelyezkedni, lassabban találnak csak munkát. Ezzel együtt 2025-től ismét a munkanélküliség tartós csökkenése veheti kezdetét.
