A Századvég legújabb kutatássorozatának keretében azt vizsgáltuk, hogy hogyan látják a magyarok az Egyesült Államok társadalmát, kultúráját, valamint az ország nemzetközi szerepét és jelentőségét. A kutatás alapján készült első írásunkban a legáltalánosabb asszociációkat vizsgáljuk meg, és azt mutatjuk be, hogy milyen kép rajzolódik ki a magyarokban, amikor az amerikai kultúrára és életmódra gondolnak. Feltárjuk, hogy melyek azok a fogalmak, értékek és sztereotípiák, amelyek elsőként jutnak eszükbe az embereknek az USA-ról. Az eredmények segítenek megérteni, miként gondolkodnak a magyarok az Egyesült Államokról, és milyen benyomásaik vannak az amerikai mindennapokról.
Szabadság és az amerikai álom
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a magyarok gondolkodásában az Egyesült Államok legmarkánsabban a szabadság eszméjével fonódik össze. A „szabadság” kulcsszó kiemelkedő gyakorisága, valamint olyan kapcsolódó fogalmak, mint a „függetlenség”, a „demokrácia” és a „lehetőség” dominanciája arra utal, hogy ezek az értékek központi szerepet játszanak az amerikaiakról alkotott percepciókban. Az „álom” szó explicit megjelenése a válaszok között pedig közvetlenül utal az „amerikai álom” koncepciójára.
„Hamburgerkultúra”
Az amerikai gasztronómia, azon belül is a gyorséttermi kultúra szintén kulcsfontosságú elemként jelenik meg a magyarok USA-képében. A „hamburger” és a „gyorsétterem” kifejezések kiemelkedően sok említést kaptak, jelezve, hogy ezek a magyar köztudatban elválaszthatatlanul összefonódnak az amerikai életmóddal. A McDonald’s, mint az amerikai gyorséttermi lánc archetípusa, szintén gyakran bukkant fel a válaszok között.
Ez az asszociáció azonban ambivalens természetű. Egyrészt a gyorséttermek az amerikai kultúra ikonikus elemeiként jelennek meg, másrészt viszont gyakran negatív képzettársítások mentén bukkannak fel. Az „elhízás” és az „egészségtelen” kifejezések gyakori előfordulása azt sugallja, hogy a magyarok hajlamosak az amerikai étkezési szokásokat összekapcsolni a kedvezőtlen egészségügyi hatásokkal.
Sokszínűség és multikulturalizmus
Kutatásunk rávilágít arra is, hogy a magyarok az amerikai társadalmat rendkívül sokszínűnek érzékelik. A „sokszínűség”, és „multikulturális” kifejezések gyakori említése jelzi, hogy a válaszadók fejében markánsan él az Egyesült Államok etnikai és kulturális diverzitásának képe.
Érdemes külön kiemelni, hogy az amerikai őslakosok, az indiánok is viszonylag gyakran szerepelnek az asszociációk között. Ez valószínűleg a magyar médiában és popkultúrában megjelenő USA-kép hatását tükrözi. Ez a képzettársítás erősen kapcsolódhat olyan Magyarországon különösen népszerű kulturális termékekhez, mint a westernfilmek- és könyvek.
Anyagi jólét és fogyasztói társadalom
Eredményeink szerint a magyarok jelentős része az amerikai életmódot a materiális jóléttel és a fogyasztói társadalommal azonosítja. A „gazdagság”, a „jólét”, a „luxus” és a „pénz” kifejezések gyakorisága arra enged következtetni, hogy az Egyesült Államok a lehetőségek és az anyagi siker földjeként él a magyar köztudatban. Ugyanakkor a „pazarlás” és a „fogyasztás” motívumainak megjelenése jelzi az amerikai életstílus kritikáját is.
Popkultúra és technológia
Az amerikai popkultúra meghatározó elemei – mint a „Hollywood”, a „zene” vagy a „New York” – gyakran bukkannak fel a magyarok asszociációi között, amikor az Egyesült Államokra gondolnak. Ez arra utal, hogy a tengerentúli szórakoztatóipar és kulturális trendek markánsan megjelennek a magyar köztudatban.
Ugyanakkor az Egyesült Államok nemcsak a popkultúra, hanem a technológiai fejlődés és innováció szimbólumaként is tetten érhető a magyar percepciókban. A „fejlett” és a „modern” jelzők gyakori társítása az USA-val kapcsolatban arra enged következtetni, hogy a válaszadók az országot a digitális forradalom és a technológiai haladás egyik éllovasaként tartják számon.
Sztereotípiák és kritikák
A pozitív asszociációk mellett kutatásunk az amerikaiakkal kapcsolatos sztereotípiák és kritikus percepciók jelenlétére is rámutat a magyar közvéleményben. A „buta” és az „öntelt” asszociációk gyakorisága jelzi, hogy léteznek negatív sztereotípiák, amelyek különböző forrásokból, például médiaábrázolásokból vagy személyes benyomásokból táplálkozhatnak. A „háború” és az „erőszak” kifejezések gyakori említése pedig arra utal, hogy a válaszadók egy részének fejében élénken élnek az amerikai történelem és társadalom erőszakos mozzanatai, legyen szó akár külpolitikai konfliktusokról, akár az országon belüli fegyveres incidensekről.
A magyarok USA-képe szerteágazó
Kutatásunk eredményei alapján elmondható, hogy a magyarok Egyesült Államokról alkotott képe alapvetően pozitív. Az amerikaiakhoz leggyakrabban társított asszociációk között olyan fogalmak dominálnak, mint a szabadság, a sokszínűség és az (anyagi) jólét. Ezek a képzetek meghatározó szerepet játszanak az USA-ról kialakult percepcióban, és tükrözik azokat az értékeket és jellemzőket, amelyeket a magyarok az amerikai társadalommal és életmóddal kapcsolnak össze.
Az amerikai kultúra egyes elemei, mint például a hamburger és a gyorséttermi láncok, szintén markánsan megjelennek a magyarok fejében. Ezek az asszociációk egyrészt az USA kulturális exportjának erejét mutatják, másrészt pedig jelzik, hogy az amerikai gasztronómia – még ha gyakran az egészségtelen táplálkozás képzeteivel társul is – a tengerentúli életmód szerves részeként él a magyar köztudatban.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a felmérés tanulságai szerint a magyarok USA-képe korántsem egységes vagy homogén. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az amerikai kultúra és életmód magyar percepcióját egyfajta komplexitás és sokszínűség is jellemzi. Ez a diverzitás tükrözi a történelmi tapasztalatok, a kulturális hatások és a személyes benyomások sokféleségét, amelyek együttesen formálják a magyarok Egyesült Államokról alkotott képzeteit.
Kutatásunk során online kérdőíves módszert (CAWI – Computer-Assisted Web Interviewing) alkalmaztunk a 18–69 éves magyar lakosság körében. A minta összetétele nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentálja a teljes alapsokaság megoszlását. Az adatfelvétel során összesen 1000 főt kérdeztünk meg. Az esetlegesen felmerülő torzításokat iteratív súlyozással korrigáltuk. Az adatfelvételre 2024. május 25. és június 18. között került sor.