Több támogatást és digitálisan felkészült megrendelőket szeretne az IKT-szektor

Az elmúlt években gyorsuló ütemben zajló digitális transzformáció egyre több vállalkozást sarkall saját belső digitális képességek és szervezeti egységek kialakítására, átalakítva az ágazati értékláncokat és az üzleti modelleket. A digitalizációval összefüggő változások mértékét egy-egy ágazatban számos tényező (például az iparágra jellemző cégdemográfiai mutatók, az ágazati értékláncok összetettsége vagy az adott szektor nemzetközi versenynek való kitettsége) befolyásolja. A magyarországi digitális gazdaság teljes körű, valamennyi ágazatra kiterjedő felmérése fontos eleme lehet a következő évtizedekre vonatkozó gazdaság- és vállalkozásfejlesztési, munkaerőpiaci és képzési szakpolitikák, illetve fejlesztéspolitikai intézkedések megalapozásának.

A Századvég az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetségével együttműködésben kidolgozott egy, az egyes ágazatok belső digitalizáltságának mérésére szolgáló módszertant, amelynek fontos eleme az érintett ágazathoz tartozó vállalkozások reprezentatív, kvantitatív kutatás keretében történő felmérése. Jelen írásban az IKT-szektorra vonatkozó, 296 hazai IKT-vállalkozás megkérdezésén alapuló eredményeket foglaljuk össze.

Az ágazati digitalizáció nemzetközi és hazai helyzete

A leginkább meghatározó globális digitalizációs trendeket tekintve, a válaszadók a legnagyobb arányban a mesterségesintelligencia-alapú megoldások terjedését és a szoftverfejlesztés területét emelték ki. (A kutatás során az IKT-szektort alkotó két alágazatra – IKT-feldolgozóipar és IKT-szolgáltatások – vonatkozóan esetenként külön tettük fel a kérdéseket.[1])

A globális trendek hazai megjelenésével kapcsolatban a megkérdezettek több mint fele vélekedett úgy, hogy ezek teljes egészében (13 százalék) vagy többé-kevésbé (42 százalék) érvényesülnek hazánkban is. A szektor digitális fejlesztéseinek hajtóerejét a válaszadók szerint alapvetően a versenyképesség erősítése, a megrendelői elvárások teljesítése, illetve a hatékonysági törekvések jelentik.

A digitális fejlesztések térnyerését korlátozó tényezőként az ágazati szereplők többsége a saját, illetve az állami/uniós fejlesztési források hiányát, továbbá a megrendelők digitális felkészületlenségét nevezte meg.

A szektor munkaerőpiaci helyzetét illetően a válaszadók szerint leginkább a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések hatására jöhetnek létre új munkakörök, illetve elsősorban automatizálható, adminisztratív és fizikai munkakörök szűnhetnek meg.

Munkavállalók digitális felkészültsége

A kifejezetten IT-munkakörökben foglalkoztatottak körében átlagosan 50 százalék feletti a felsőfokú IT-végzettségűek aránya, ugyanakkor a formális IT-végzettséggel egyáltalán nem rendelkező munkavállalók is meglepően magas arányt képviselnek (34 százalék).

A válaszadók döntő többsége (86 százalék) nem, vagy csak kismértékű kihívásként azonosította az IT-végzettségű szakemberek hiányát. A megkérdezettek 8 százaléka szerint azonban a megfelelő munkaerő elérhetetlensége már a fejlesztéseket is hátráltatja.

Az ágazat egészének informatikai szakemberhiányát borúlátóbban ítélték meg a válaszadók, mint saját cégük helyzetét: mindössze 21 százalék érezte iparági szinten kisebb jelentőségűnek az IT-munkaerőhiányt, mint a saját vállalkozása esetében.

Digitális termékek és szolgáltatások súlya

A digitális jellegű termékek és szolgáltatások súlya a kutatásba bevont cégek kis többségénél (53 százalék) haladja meg a 75 százalékot a teljes termék- és szolgáltatásportfóliójában (ugyanakkor ezek kétharmada esetében az arány a 95 százalékot is felülmúlja).

A válaszadóknak az IKT-szektor egészére vonatkozó becslése jóval egyenletesebb eloszlást mutat: mind a 75 százalék feletti, mind a 15 százalék alatti mértéket kevesebben jelölték meg, mint saját vállalati portfóliójuk esetében.

A digitális jellegű tevékenységekből származó bevételek teljes árbevételen belüli arányát a válaszadók több mint fele, 75 százalék feletti arányra tette, ugyanakkor minden ötödik cég esetében ez a 15 százalékot sem éri el.

A teljes ágazatra vonatkoztatva ebben az esetben is kisebb volt a válaszok szórása.

A digitális termékek és szolgáltatások exporton belüli aránya a válaszadók szerint vagy nagyon alacsony (a válaszadók háromnegyede esetében 15 százalék alatti), vagy nagyon magas (minden nyolcadik megkérdezett említett 95 százalék feletti arányt).

A digitális exportteljesítmény szempontjából a válaszadók rendkívül eltérően ítélték meg az ágazat egészét: saját, alacsony mértékű digitális exporttevékenységüket egyedinek tartják, míg mások esetében magasabb arányt vélelmeznek.

Digitális beruházások és fejlesztések súlya

Annak ellenére, hogy az IKT-szektorba tartozó vállalkozásokról van szó, a digitális beruházások súlya a válaszadó cégek harmadánál még a 15 százalékot sem érte el. 75 százalék feletti arányt mindössze a megkérdezettek 28 százaléka említett.

Az ágazat egészére vonatkozó kérdésre adott válaszok egyenletes eloszlást mutatnak a 15 százalékonként emelkedő válaszlehetőségek között. Érdekesség, hogy a megkérdezettek mindössze 2 százaléka valószínűsített 95 százalék feletti arányt az ágazatban, ami arra utal, hogy az ilyen arányú digitális beruházási hányaddal rendelkező cégek (16 százalék) képviselői nem feltételezték, hogy sok, hasonlóan intenzív digitális beruházási tevékenységet folytató vállalkozás lehet még a piacon.

A cégek több mint fele esetében a kutatás-fejlesztési tevékenységen belül a digitális KFI aránya a 15 százalékot sem éri el, ezzel szemben csaknem minden ötödik vállalkozás a KFI költségvetését szinte teljes egészében digitális fejlesztésekre fordítja. Amikor azonban az ágazat egészének KFI tevékenységein belüli digitális arányra kértünk becslést, akkor mindössze a válaszadók negyede tette 15 százalék alá az iparági átlagot, ami arra utal, hogy a saját, alacsony mértékű digitális KFI tevékenység ellenére az ágazatról összességében jelentősen magasabb arányt feltételeznek.

Jövőbeli trendek, kilátások az ágazatban

Válaszadóink az IKT-szektor jövőjét leginkább befolyásoló technológiai megoldások, jelenségek között elsősorban a kibervédelmi rendszerek fejlesztését, az adatvédelem és a compliance felértékelődését, valamint az adatgyűjtést támogató technológiák használatának elterjedését vetítették előre az elkövetkező 1-5 évre.

Az IKT-szektor digitális transzformációjának felgyorsítása érdekében a megkérdezettek – magas, 39 százalékos válaszmegtagadás mellett – a legnagyobb arányban az állami és EU-s pályázati források elérhetővé tételét emelték ki, de az átláthatóbb szabályozási hátteret is többen említették.