közvélemény-kutatás

A közelgő amerikai elnökválasztás küszöbén különösen relevánssá válik annak vizsgálata, hogy a magyar társadalom hogyan vélekedik az Egyesült Államokkal való kapcsolatokról és együttműködési lehetőségekről. A Századvég átfogó közvélemény-kutatása egyedülálló betekintést nyújt ebbe a kérdéskörbe. A felmérés eredményei rávilágítanak arra, hogy bár a magyarok alapvetően támogatják a szorosabb együttműködést, bár az Egyesült Államok kulturális befolyását és nemzetközi szerepvállalását kritikusan szemlélik. A kutatás kitér arra is, hogy a magyar közvélemény miként látja a november 5-i amerikai elnökválasztás lehetséges hatásait a kétoldalú kapcsolatokra.

A Századvég legfrissebb pártpreferencia-kutatása alapján megállapítható, hogy a Fidesz–KDNP továbbra is stabilan vezeti a pártok rangsorát.

2024 szeptemberében közel egy évtizede nem látott árhullám érkezett a Dunán térségünkbe, amely jelentős kihívások elé állította Magyarországot. Budapesten a Duna 829 centiméteres vízálláson tetőzött, azonban az országos összefogásnak köszönhetően – amelyben a szakhatóságok, a katonák, valamint a rendőrök mellett jelentős számú önkéntes is részt vett – sikerült elkerülni a súlyos károkat. A Századvég októberi közvélemény-kutatása feltérképezte az árvízi védekezés megítélésével kapcsolatos lakossági véleményeket.

2024. július 26-án vette kezdetét a 2024. évi párizsi olimpia. Ennek kapcsán a Századvég közvélemény-kutatást végzett a felnőtt lakosság körében, melyben elsősorban a magyar emberek olimpiával kapcsolatos ismereteit és a magyar olimpiai csapat szereplésével kapcsolatos elvárásokat vizsgáltuk meg.

A Múzeumok Éjszakája minden évben izgalmas kalandra hívja a kultúra szerelmeseit. Ez az esemény lehetőséget ad arra, hogy egyetlen éjszaka alatt felfedezzük múzeumaink rejtett kincseit, részt vegyünk különleges programokon, és interaktív élményekkel gazdagodjunk. Kutatásunkban a felnőtt lakosságot kérdeztük a 2024. június 22-én esedékes Múzeumok Éjszakája kapcsán.

Vitézy Dávid a legkedveltebb főpolgármester-jelölt, és szemtől szemben legyőzné Karácsony Gergelyt a választási versenyben – állapítható meg a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. A közelgő önkormányzati választásokra tekintettel a felmérés a politikai szempontból aktív (a választási részvételüket biztosra vagy valószínűre ígérő), felnőtt budapesti lakosság körében feltérképezte a főpolgármester-aspiránsok népszerűségét, valamint – több dimenzióban – a választási esélyeiket.

Április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját. Az idei év egyben jubileum is. Immár 60 éve emlékezünk meg a költészetről, költőinkről. Ennek apropójából a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Oktatási és Innovációs Üzletága készített felmérést, melynek keretében a felnőtt lakosságot kérdeztük versolvasási szokásaikról, a versekhez fűződő viszonyukról.

A magyarok 86 százaléka ellenzi, hogy az európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában – ez derül ki a Századvég márciusi közvélemény-kutatásából. Miután a közelmúltban több európai vezető politikus is – Emmanuel Macron francia elnök háborús retorikájához csatlakozva – felvetette annak lehetőségét, hogy az európai országok katonák küldésével támogassák Ukrajnát Oroszországgal szemben, a Századvég megvizsgálta a magyar közvélemény álláspontját az orosz–ukrán fegyveres konfliktussal összefüggő egyes kérdésekről.

Orbán Viktor miniszterelnök többnapos látogatást tesz az Egyesült Államokban, melynek keretében március 8-án Donald Trump volt amerikai elnökkel – és immáron egyetlen – republikánus elnökjelölttel tárgyal. Trump – Magyarország álláspontjához hasonlóan – a béke pártján áll, és az orosz–ukrán fegyveres konfliktus mielőbbi lezárását szorgalmazza annak érdekében, hogy ne haljanak meg többen a háborúban. Tekintettel arra, hogy a novemberben esedékes amerikai elnökválasztáson az egyik fő politikai törésvonal Joe Biden és Donald Trump között előreláthatólag a háború folytatása vagy a béke előmozdításának kérdése lesz, a Századvég feltérképezte, hogy a magyarok mit gondolnak a jelenlegi és a volt amerikai elnökről ebben a tekintetben.

A magyar lakosság közel háromnegyede (72 százaléka) ellenzi Ukrajna mihamarabbi felvételét az Európai Unióba – derül ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében az elutasítottság hónapról hónapra erősödik 2023 szeptembere óta.

A Hamász fegyveresei október 7-én terrortámadást hajtottak végre Izrael ellen, amely több mint 1400, többségében civil áldozatot követelt. A palesztin terrorszervezet akciójára válaszul Izrael katonai hadműveletet indított a Gázai övezetben, melynek célja a Hamász infrastruktúrájának megsemmisítése. Ezzel párhuzamosan számos nyugat-európai nagyvárosban zajlottak – antiszemita megnyilvánulásoktól sem mentes – tömegdemonstrációk Palesztina vagy a Hamász mellett. A Századvég e fejleményekre tekintettel feltérképezte az Izrael–Hamász konfliktussal kapcsolatos lakossági attitűdöket.

Szeptember 15-én döntést hozott az Európai Bizottság, melynek értelmében nem hosszabbítja meg az ukrán gabonafélék – 2023 tavasza óta fennálló – behozatali tilalmát. A brüsszeli testület bejelentését követően Magyarország Kormánya – a hazai gazdák és fogyasztók érdekeinek védelme céljából – nemzeti hatáskörben meghosszabbította, illetve egy szélesebb termékkörre terjesztette ki a szóban forgó tilalmat. A Századvég e fejleményekre tekintettel megvizsgálta, hogy a magyarok mit gondolnak Brüsszel azon szándékáról, amely arra kötelezné Magyarországot és más uniós tagállamokat, hogy beengedjék az ellenőrizetlen minőségű, génmódosított ukrán gabonát.

A magyarok 68 százaléka korruptnak tartja a brüsszeli politikai elitet, továbbá a megkérdezettek a korrupciót tekintik a legnagyobb problémának az Európai Unió brüsszeli vezetésével kapcsolatban - ez derül ki a Századvég júniusi kutatásából. A felmérés a brüsszeli elit tevékenységével összefüggő lakossági attitűdöket térképezte fel.

Június 8-án az Európai Unió belügyminiszterei – Magyarország és Lengyelország tiltakozása mellett – jóváhagyták az Európai Unió migrációs rendszerének reformjáról szóló javaslatcsomagot, mely szerint a jövőben egy kötelező erejű uniós mechanizmus révén Brüsszel elosztaná az illegális bevándorlókat a tagországok között. Az elfogadott dokumentum értelmében azon országoknak, amelyek nem fogadják be a kötelező kvótarendszer keretében rájuk osztott migránsokat, 22 ezer euró (8 millió forint) büntetést kell fizetniük minden be nem fogadott migráns után. A döntéshozatali eljárás következő lépcsőjeként az Európai Parlament elé kerül a javaslat. A Századvég e fejleményekre tekintettel megvizsgálta a magyarok álláspontját az illegális migránsok Brüsszel által tervezett kötelező, kvóták szerinti elosztásáról.

A politikai erőtérben a Fidesz–KDNP támogatottsága 42 százalék, míg az ellenzéki összefogás 25 százalékos eredményt érne el egy most vasárnap esedékes országgyűlési választáson – állapítható meg a Századvég legfrissebb felméréséből. A kutatás feltérképezte a politikai szempontból aktív (választási részvételüket biztosra vagy valószínűre ígérő) magyar lakosság körében a pártpreferencia-mutatókat.

Orbán Viktor miniszterelnök februárban, az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóját követően rögzítette, hogy a magyar kormány az azonnali tűzszünetet támogatja, még több ember halálának elkerülése érdekében. A kormányfő hangsúlyozta, hogy „Magyarország a béketáborhoz tartozik”. Ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott, a nemzetközi politikai térben különböző közéleti szereplők – annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak hazánkra – bírálták Magyarország békepárti elkötelezettségét. A Századvég márciusi közvélemény-kutatása feltérképezte, hogy a magyarok mit gondolnak az említett, háborúpárti közéleti szereplők kijelentéseiről és azok lehetséges következményeiről.