társadalom

A magyar ember számára a nemzethez való tartozás kérdése talán soha nem volt annyira „könnyű téma”, mint napjainkban. A legutóbbi szabadságharc óta eltelt hetvenévnyi békeidő, még ha ez a béke viszonylagos volt is, sokakat érzéketlenné tehetett a közös ügyek és a nagy, közös sorskérdések iránt. A húszas évek huszonévesei számára a digitalizáció korában bizonyos értelemben már széles e világ a haza – legalábbis könnyen ezt gondolhatják mindazok, akik aggódnak a magyarság értékeinek kulturális, intergenerációs átörökítése miatt. A Századvég nagyszabású, nemzeti identitás témájú kutatásából többek között arra is válaszokat kaphatunk, hogy a fiatal felnőttek gondolkodásmódja valóban elfordult-e a társadalomban uralkodó, hagyományosabb nemzetképtől, vagy egyszerűen arról van szó, hogy egy új nemzedék eltérő hangsúlyokkal ápolja – és újítja meg – saját önazonosságát.

A magyar társadalom tagjai a helyi közösségek erejét elsősorban a kölcsönös segítőkészségben, a közös élményekben és emlékekben, szokásokban és hagyományokban, a szoros emberi kötelékekben látják és keresik. Az anyagi összetevők ilyen szempontból háttérbe szorulnak, a családi, baráti, ismeretségi hálózatoknak elsősorban nem a materiális tényezők alkotják a fő erőforrásait. Kutatásunkból az is kiderült, hogy az egyes régiók között érdemi eltérések is kimutathatók mind a közösségi hálózatok fő tartóoszlopainak mibenlétét illetően, mind abban a tekintetben, hogy összességében milyen erősségeket és lehetőségeket látnak társas viszonyrendszereikben az adott területen élők.

2026 áprilisában a keresetek vásárlóereje tovább növekedett, a reálkereset-emelkedés 8,9 százalék volt az elmúlt év azonos időszakához képest. A bruttó átlagkereset emelkedése 9,0 százalékot, a nettóé 11,2 százalékot tett ki, emellett a bruttó mediánkereset értéke 9,1, a nettó mediáné pedig 11,1 százalékkal haladta meg a tavalyi értékét.

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyarországi szigorú migrációs keretrendszer alapvető elemei hogyan épültek be az uniós politikába a 2024-es migrációs és menekültügyi paktum révén, valamint, hogy a politikai spektrum különböző pontjain álló tagállamok hogyan vezettek be hasonló gyakorlatokat.

A Maliban zajló háború egy 2012-ben kezdődött, jelenleg is zajló konfliktus, amelyben a bamakói székhelyű központi kormány áll szemben az északi régiókban működő, különböző etnikai alapon szerveződött és iszlamista milíciákból álló lázadókkal. A háború a Száhel-övezetbeli konfliktusok és a térség geopolitikai változásainak következménye. Mali biztonsági és bevándorlási szempontból is kulcsfontosságú Európa számára. Az elmúlt években voltak olyan időszakok, amikor a konfliktus kevésbé volt intenzív és úgy tűnt, hogy a központi kormányzat irányít, különösen akkor, amikor az oroszok támogatták a 2020-as államcsínyt. Mindazonáltal a lázadók több területen legyőzték a mali hadsereget a 2026. április 25-én kezdődött offenzívák során, és teljes ellenőrzésük alá vonták az északi régiót. A déli területek - beleértve a fővárost, Bamakót is - továbbra is a mali hadsereg fennhatósága alatt állnak, de egyre erősebb, rendszeres támadásoknak vannak kitéve a lázadók részéről. Ebben az elemzésben azonosítjuk a 14 éve tartó konfliktus kiváltó okait, valamint az EU szerepét Mali stabilizálásában és a bevándorlás megakadályozásában.

2026. április 13. és 23. között XIV. Leó pápa Algériába, Kamerunba, Angolába és Egyenlítői-Guineába látogatott. 2025 májusában történt pápává választása óta ez volt XIV. Leó első afrikai útja és harmadik külföldi látogatása Olaszországon kívül. Korábban, 2025 novemberében és decemberében először Törökországba és Libanonba (két többségében muszlim országba) látogatott, második útja pedig Európába, Monacóba vezetett. Mivel Kamerun, Angola és Egyenlítői-Guinea lakosságának többsége keresztény, különös figyelmet keltett az algériai látogatása, amely az első egyházfői látogatás volt ebben az országban. Elemzésünkben a látogatás jelentőségét vizsgáljuk. Megvitatjuk az algériai keresztények számát, az algériai iszlamista terrorizmust, a pápa békés együttélésről szóló üzenetét, valamint az iráni háborúval kapcsolatos jelenlegi közel-keleti helyzetet és annak hatását a látogatásra.