társadalom

Törökország 2026. július 7–8-án Ankarában másodszor rendezett NATO-csúcstalálkozót. Korábban 2004-ben Isztambulban vállalta el a szervező szerepét. Mindkét csúcstalálkozó azért jelentős, mert összekapcsolja a közel-keleti biztonságot a NATO Egyesült Államok által megfogalmazott globális biztonsági terveivel. Míg az első csúcstalálkozót az iraki háború keretezte, amely drasztikusan megváltoztatta a régiót, addig ezt a második törökországi csúcstalálkozót az iráni háború kontextusa határozza meg, és várhatóan ez is mérföldkő lesz a Közel-Kelet történelmében. A 2026-os csúcstalálkozó az amerikai vezető szerep megerősítésének szándékát jelezte, és határozott üzenetet küldött Kínának és Oroszországnak az Egyesült Államok eltökéltségéről, hogy ellenőrzése alatt tartsa a közel-keleti biztonságot. Ez az elemzés a csúcstalálkozó legfontosabb, Közel-Keletet érintő döntéseit és eseményeit tárgyalja. Ezután rávilágít a NATO lehetséges szerepére a Közel-Kelet stabilizálásában és ennek következményeire.

2026 júniusában a keresetek vásárlóereje tovább növekedett, míg a reálkereset-emelkedés 7,6 százalék volt az elmúlt év azonos időszakához képest. A bruttó átlagkereset emelkedése 7,1 százalékot, a nettóé pedig 9,4 százalékot tett ki. Emellett a bruttó mediánkereset értéke 8,8, a nettó mediáné pedig 10,9 százalékkal haladta meg a tavalyi értékét. Az adatokból megfigyelhető, hogy az előző hónapokhoz viszonyítva enyhén lassult a bérdinamika.

Negyedéves Makro Monitor - 2026. június

A magyar ember számára a nemzethez való tartozás kérdése talán soha nem volt annyira „könnyű téma”, mint napjainkban. A legutóbbi szabadságharc óta eltelt hetvenévnyi békeidő, még ha ez a béke viszonylagos volt is, sokakat érzéketlenné tehetett a közös ügyek és a nagy, közös sorskérdések iránt. A húszas évek huszonévesei számára a digitalizáció korában bizonyos értelemben már széles e világ a haza – legalábbis könnyen ezt gondolhatják mindazok, akik aggódnak a magyarság értékeinek kulturális, intergenerációs átörökítése miatt. A Századvég nagyszabású, nemzeti identitás témájú kutatásából többek között arra is válaszokat kaphatunk, hogy a fiatal felnőttek gondolkodásmódja valóban elfordult-e a társadalomban uralkodó, hagyományosabb nemzetképtől, vagy egyszerűen arról van szó, hogy egy új nemzedék eltérő hangsúlyokkal ápolja – és újítja meg – saját önazonosságát.

A magyar társadalom tagjai a helyi közösségek erejét elsősorban a kölcsönös segítőkészségben, a közös élményekben és emlékekben, szokásokban és hagyományokban, a szoros emberi kötelékekben látják és keresik. Az anyagi összetevők ilyen szempontból háttérbe szorulnak, a családi, baráti, ismeretségi hálózatoknak elsősorban nem a materiális tényezők alkotják a fő erőforrásait. Kutatásunkból az is kiderült, hogy az egyes régiók között érdemi eltérések is kimutathatók mind a közösségi hálózatok fő tartóoszlopainak mibenlétét illetően, mind abban a tekintetben, hogy összességében milyen erősségeket és lehetőségeket látnak társas viszonyrendszereikben az adott területen élők.

2026 áprilisában a keresetek vásárlóereje tovább növekedett, a reálkereset-emelkedés 8,9 százalék volt az elmúlt év azonos időszakához képest. A bruttó átlagkereset emelkedése 9,0 százalékot, a nettóé 11,2 százalékot tett ki, emellett a bruttó mediánkereset értéke 9,1, a nettó mediáné pedig 11,1 százalékkal haladta meg a tavalyi értékét.

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyarországi szigorú migrációs keretrendszer alapvető elemei hogyan épültek be az uniós politikába a 2024-es migrációs és menekültügyi paktum révén, valamint, hogy a politikai spektrum különböző pontjain álló tagállamok hogyan vezettek be hasonló gyakorlatokat.