társadalom

A nukleáris energiát támogatók aránya 17-ről 42 százalékra nőtt, az elutasítóké pedig 44-ről 17 százalékra csökkent 2016 és 2025 között az EU-ban. A technológia megítélése hazánkban az egyik legkedvezőbb: a magyarok kétharmada szerint az atomerőműveknek meghatározó szerepet kell biztosítani az energiamixben.

Makromonitor – 2025. május

Az európai polgárok 80 százaléka szerint a kontinens stagnál vagy hanyatlik. A borúlátó attitűd leginkább az egyre fokozódó megélhetési válsággal magyarázható: minden harmadik uniós lakos számára gondot okoz a mindennapi megélhetés és csaknem felük nem tudna fedezni egy nagyobb összegű, váratlan kiadást. A tagállamok között nagy különbségek vannak: míg Görögországban és Lettországban a relatív többség nehezen él meg, Hollandiában és Magyarországon a lakosság háromnegyede képes kijönni a jövedelméből.

A Századvég Alapítvány 2025. június 2-án rendezte meg az „Átalakuló világrend: európai kérdések és válaszok” című konferenciát, amelynek célja az volt, hogy feltárja az Európai Unió előtt álló kihívásokat és a globális geopolitikai átrendeződés hatásait. Az eseményen bemutatták a Századvég Európa Projekt-kutatásának 2025-ös eredményeit is, amelyek rávilágítottak az európai polgárok aktuális problémáira és aggodalmaira.

Az Ukrajna uniós felvételéhez szükséges egyhangúság helyett 11 európai uniós tagország közvéleménye ellenzi a hadviselő ország gyorsított csatlakozását. Ukrajna mielőbbi felvételét az európai közösségbe több szomszédos, illetve környező országban (Magyarország, Szlovákia, Csehország), valamint Németországban és Franciaországban – vagyis az Európai Unió két legnépesebb tagállamában – sem támogatja a lakosság többsége – ez derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásának legújabb, 2025-ös eredményeiből.

Miközben az európai politikai elit háborús- és fegyverkezési lázban ég, 2025-ben az ukrajnai fegyverszállításokat már több európai polgár ellenzi (49 százalék), mint amennyi támogatja (44 százalék), valamint Ukrajna katonai csapatok küldésével történő megsegítését az uniós megkérdezettek 67 százaléka elutasítja – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.

Az európaiak 22 százaléka képtelen megfelelően felfűteni otthonát, 26 százalékával pedig az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni közüzemi díjait. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország érintettsége mindkét mutatóban a legalacsonyabb az EU-tagállamai között. Az orosz energia tiltására vonatkozó brüsszeli terv azonban veszélybe sodorná a programot, aminek súlyos társadalmi következményei lennének.

Az Európai Bizottság egy új intézkedés keretében teljesen megtiltaná az uniós tagállamoknak, hogy orosz energiahordozókat vásároljanak. A Századvég felmérése szerint a magyarok 70 százaléka elutasítja a brüsszeli törekvést és 55 százalékuk úgy véli, hogy a terv tönkretenné hazánk gazdaságát.

Makromonitor – 2025. április

Brüsszel egy új intézkedés keretében megtiltaná az orosz energiahordozók behozatalát az Európai Unióba. A Századvég becslése alapján a kieső gázmennyiség kétszeres áremelkedést és növekvő volatilitást idézne elő az európai gáztőzsdéken, ami tovább rontaná az EU versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal növelné. A megemelkedett terhek mellett a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna, így a magyar családok fűtési költsége a jelenlegi három és félszeresére nőne, ami átlagosan évi csaknem félmillió forint többletkiadást jelentene.

2025. április 30-án került megrendezésre a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány szervezésében a „Jog és irodalom” című eszmetörténeti konferencia, amely a jog és az irodalom közötti kapcsolatokat vizsgálta.