társadalom

Az orosz olaj- és gáztilalomra vonatkozó brüsszeli rendelet nemcsak az EU jogszabályait és a tagállamok szuverenitását sérti, de ellentétes az európaiak elvárásával is. A Századvég friss kutatása alapján az uniós polgárok relatív többsége nem támogatja a teljes embargót. Magyarországon az elutasítók aránya 62 százalék.

Brüsszel már 2027-ben – a csatlakozási feltételek teljesítése előtt – felvenné Ukrajnát az EU-ba. A Századvég friss kutatása alapján, az uniós polgárok háromnegyede elutasítja a kezdeményezést. Többségüket aggasztja, hogy Ukrajna integrációjával romlana az uniós gazdák helyzete, nőne a bűnözés, gyengülne az élelmiszerbiztonság és csökkennének a fejlesztési források.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2026. januári felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása (+3,8 indexpont) jelentősen javult, míg a vállalatok gazdasági közérzete (−0,2 indexpont) jóformán stagnált az előző hónapban mért értékhez képest. Így a −100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index −6,8-re emelkedett, a vállalati mutató értéke pedig −9,9 indexpontra gyengült. Ennél jobb lakossági konjunktúraindex-értéket legutóbb 2022 márciusában mértünk.

Egy uniós dokumentum szerint Ukrajna újjáépítésére egy 800 milliárd dolláros terv készül. A program nem tartalmazza a fegyverkezésre elkülönített összegeket, erre Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata alapján további 700 milliárd dollárt szánna az EU. A következő évekre vonatkozó, összességében 1500 milliárd dolláros finanszírozási csomagból az uniós elosztási elv alapján, Magyarországra 5652,9 milliárd forintnyi összeg jutna az elkövetkező években, ami egy átlagos magyar háztartásra vetítve 1,4 millió forintos terhet jelentene.

Noha a brüsszeli elit a fegyverszállítmányok fokozását szorgalmazza és katonákat küldene Ukrajnába, az európai polgárok nem értenek egyet a törekvésekkel. A Századvég új kutatása alapján, az előbbit az uniós lakosság 51 százaléka, az utóbbit 69 százaléka elutasítja.

A Patrióták bizalmatlansági indítványt nyújtottak be az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen ellen. A magyarok 53 százaléka kedvezőtlen véleménnyel van a német politikusról, így azok a hazai EP-képviselők, akik nem támogatják az indítványt, Brüsszel oldalára állnak a magyarokkal szemben.

Makromonitor – 2025. december

A karácsonyi rohamra készülő kereskedők jellemzően több napon vagy héten át tartó Black Friday akciói a magyar felnőttek kevesebb mint negyedét szólították meg, akik viszont terveztek élni az ilyenkor elérhető kedvezményekkel, azok részben vagy kizárólag online vásárlást fontolgattak – derül ki a Századvég kutatásából. Az akcióval élni nem tervezők több mint fele csak 40-50 százalékos kedvezmény esetén fontolná meg a vásárlást.

Makromonitor - 2025

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. decemberi felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása (+0,1 indexpont) és a vállalatok gazdasági közérzete is (−0,1 indexpont) jóformán stagnált az előző hónapban mért értékhez képest. Így a −100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index −10,6-re javult, a vállalati mutató értéke pedig −9,7 indexpontra gyengült. Ennél jobb lakossági konjunktúraindex-értéket legutóbb 2022 áprilisában mértünk.

Nigéria kritikus fordulóponthoz érkezett, amelynek következményei nem csupán Nyugat-Afrikára és a Száhel-övezetre nézve mélyrehatóak, hanem az európai biztonságpolitikára, az energiadiverzifikációra és a migrációkezelésre is. Afrika legnépesebb nemzeteként és legnagyobb gazdaságaként Nigéria belső dinamikái – demográfiai, politikai és gazdasági folyamatai – messze túlmutatnak a határain. Ez a regionális nagyhatalom azonban egyre növekvő nyomás alatt áll, amely mind magát az országot, mind a tágabb Száhel-régiót destabilizálással fenyegeti, különösen egy olyan térségben, ahol a nyugati befolyás drámaian visszaszorult az elmúlt években Mali, Burkina Faso és Niger geopolitikai átalakulását követően.

2025. november 11-én az Európai Bizottság közzétette az első éves európai menekültügyi és migrációs jelentését, amelynek célja, hogy bemutassa a 2026-ban életbe lépő új migrációs és menekültügyi paktum végrehajtása terén elért eredményeket. A régóta várt és késleltetett jelentés több kérdést tartogat, mint választ az EU migrációkezelésének irányát illetően. A dokumentum az Unió bevándorláspolitikájának három fő pillérét (felelősség, szolidaritás és visszatérés) tárgyalta úgy, hogy nem tett jelentős előrelépést ezeken a területeken. Üdvözölte az illegális határátlépések 35 százalékos csökkenését, anélkül, hogy rámutatott volna, hogy ez a csökkenés a Balkán kapujánál alkalmazott korlátozó politikának köszönhető. Ezenkívül figyelmen kívül hagyta Magyarország hozzájárulását, amely elengedhetetlen a balkáni útvonalon történő illegális határátlépések számának csökkentéséhez. Ebben az elemzésben részletesen megvizsgáljuk a jelentés ezen elemeit.