társadalom

Minden évben migránsok milliói (illegális bevándorlók, diákok, munkavállalók és családegyesítési vízumok új birtokosai) érkeznek Európába, növelve a lakáskeresletet és következésképpen a lakhatási költségeket az európai állampolgárok számára. Az elemzők többsége tényezők sokaságára mutat rá, amelyek a jelenlegi válsághoz vezettek. Egyetértenek azonban abban, hogy a migráció jelentős tényező, amely súlyosbította a helyzetet. Végső soron Európa alsó- és középrétegei viselik ennek a válságnak a költségeit, ugyanakkor a kiadó ingatlanok tulajdonosai profitálnak az otthonok iránti növekvő keresletből, és a bérleti díjak emelkedéséből. Az európai kormányok már nem fektetnek be a lakhatás biztosításába, nem alakítottak ki stratégiát a 2015-től hullámokban érkező migránsok millióinak befogadására. Ezzel összefüggésben a nyugat-európai nagyvárosokban a hajléktalanság növekedése és az erősödő integrációs problémák egyre nyilvánvalóbbak és súlyosabbak. Ebben az elemzésben röviden ismertetjük, hogy a kutatások szerint mi az összefüggés a migráció és a lakhatási válság között, majd két ország – Hollandia és az Egyesült Királyság – példájával illusztráljuk a migráció és a lakhatási válság közötti összefüggéseket.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. októberi felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása enyhén (+0,5 indexpont) tovább javult, miközben a vállalatok gazdasági közérzete nagymértékben erősödött (+3,7 indexpont) az előző hónapban mért értékhez képest. Így a −100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index −12,6-re, a vállalati mutató értéke pedig −10,9 indexpontra javult. Az októberi felmérésben a háztartásoknál a legnagyobb pozitív elmozdulást a jövőre tervezett nagyobb értékű kiadások jelentették, míg a vállalatoknál az általános gazdasági közérzet erősödése jelentette a legmarkánsabb pozitív irányú módosulást.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. idén ötödik alkalommal szervezte meg a Vidék Konferenciát. A rendezvény kiemelt érdeklődés mellett zajlott, a budapesti eseményen több mint kétszázan vettek részt, akik a vállalati, kormányzati és civil szektort képviselték.

Uniós költségvetési körképünkben elsőként az államháztartási hiány adatokat mutatjuk be az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése (Spring forecast, 2025) alapján. A magyar hiányadatok magasabbak az EU átlagánál, de ellentétben az uniós trenddel, a magyar kormány előrejelzése szerint a magyar hiányadatokban csökkenés várható.

Makromonitor - 2025. szeptember

Az uniós polgárok többsége elfogadhatatlannak tartja, hogy Brüsszel orosz gázfüggésből drágább, amerikai függésbe kormányozza az EU-t. Az átállás elutasítottsága Magyarországon és Bulgáriában a legmagasabb: 73 százalék.

Svédország, az egykori „humanitárius mintaállam” mára saját migrációs politikájának áldozatává vált: a lakosság harmada már nem etnikailag svéd, 59 no-go zóna működik az országban, valamint Európában itt a legmagasabb a bandaerőszak miatti halálozások száma Albánia után. A svéd kormány 2023-ban kénytelen volt radikálisan megváltoztatni politikáját, a menedékkérők számát 163 ezerről 9 ezerre csökkentve, miközben 34 ezer dolláros támogatást kínál azoknak, akik önként térnek haza.

A Tisza beemelte programjába Brüsszel orosz energia tiltására vonatkozó célkitűzését. Az intézkedés minden magyarnak súlyos költségeket okozna, így azt a teljes felnőtt lakosság kétharmada elutasítja. A tiltás azonban megosztja a politikai táborokat: míg a Tisza-szimpatizánsok 59 százaléka támogatja, a Fidesz-KDNP szavazóinak 96 százaléka elutasítja a lépést.

A Tisza megszorító csomagja súlyos megélhetési problémákat okozna. A párt intézkedései radikálisan csökkentenék a háztartások bevételeit, miközben növelnék a költségeiket. Egy átlagkeresetű magyar nettó jövedelme havi 129 ezer forinttal; 475 ezerről 346 ezer forintra csökkenne.

A magyar mezőgazdaság hosszú évek óta jelentős átalakuláson megy keresztül: földstruktúra-változás, birtokméret-eloszlás, gazdálkodói generációk elöregedése. Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta a hazai agrárszektor fokozottan integrálódott az uniós szabályozásokba, támogatási rendszerekbe és piaci mechanizmusokba, ugyanakkor a generációváltás kérdése továbbra is az ágazat kritikus kihívásai közé tartozik. A birtokméret és a gazdastruktúra életkor szerinti vizsgálata lehetővé teszi annak feltárását, hogy a fiatalabb és idősebb gazdálkodók között milyen különbségek mutatkoznak, és ezek milyen hatással vannak a mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntarthatóságára. Az európai mezőgazdaság egyik sarkalatos pontjaként jelenik meg a gazdálkodói társadalom elöregedése. Ezzel a kihívással Magyarországnak is szembe kell néznie, így érdemes vizsgálni, hogy uniós viszonylatban milyen pozíciót foglalunk el, hogyan alakul a birtokméret a fiatalabb és idősebb generációk körében, milyen jó gyakorlatok segítik vagy éppen akadályozzák a változást.