A fejlett technológiákat az ágazat különböző szegmenseiben különösen a piaci trendek nyomon követésére, az adat- és információgyűjtésre és -feldolgozásra, a termelés, a logisztika és a vállalatirányítási rendszerek integrációjának támogatására, a termék- és szolgáltatásfejlesztésre, az új tartalmak előállítására, a marketing és értékesítés támogatására, illetve okosszerződések létrehozására és a szellemi tulajdon védelmével összefüggő jogi tevékenységek támogatására használják.
Magyarországon a kreatívipari ágazat több mint húszezer vállalkozása által megtermelt bruttó hozzáadott érték 2023-ban közel 686 milliárd forint volt, ami a bruttó hazai termék közel 1 százalékát adta;
a szektor által foglalkoztatott munkavállalók száma 2024-ben mintegy 37 ezer fő volt,
ami 0,7 százalékos részesedést jelent.
A digitalizációval összefüggő változások mértékét egy-egy ágazatban számos tényező (például az iparágra jellemző cégdemográfiai mutatók, az ágazati értékláncok összetettsége vagy az adott szektor nemzetközi versenynek való kitettsége) befolyásolja. A magyarországi digitális gazdaság teljes körű, valamennyi ágazatra kiterjedő felmérése fontos eleme lehet
a következő évtizedekre vonatkozó gazdaság- és vállalkozásfejlesztési, munkaerőpiaci és képzési szakpolitikák, illetve fejlesztéspolitikai intézkedések megalapozásának.
Erre a hagyományos ágazati szemléletű statisztikai megközelítés nem alkalmas, ezért dolgozta ki a Századvég Konzorcium az ágazati digitalizációs mérési módszertant, amelynek fontos eleme az érintett ágazathoz tartozó vállalkozások reprezentatív, kvantitatív kutatás keretében történő felmérése.
A Századvég Konzorcium 2025. március 26. és április 11. között szűrt vállalati mintán végzett, összesen 300 vállalkozásra kiterjedő közvélemény-kutatása során 99, a kreatíviparhoz sorolt vállalkozást kérdeztünk meg az
ágazati digitalizáció nemzetközi és hazai helyzetéről, a munkavállalók digitális felkészültségéről, a digitális termékek és tevékenységek arányáról, a digitális fejlesztések és beruházások súlyáról, illetve a várható jövőbeli trendekről és kilátásokról.
Az ágazati digitalizáció nemzetközi és hazai helyzete
A primer kutatás keretében megkérdezettek kevéssé rendelkeztek határozott elképzeléssel a kreatívipart jellemző digitalizációs trendeket illetően; azok közül, akik mégis állást foglaltak a kérdésben, minden negyedik
a mesterséges intelligencia megoldások terjedését
tartotta a legfontosabb meghatározó trendnek. Viszonylag magas – az érdemi válaszadókon belül csaknem egyötödös – arányt képviselt a tervezési folyamatok egyszerűsödése is, míg a fogyasztói szokások változása és a marketing területe csak periférikus említést kapott.
A válaszadók kétötöde szerint a globális trendek egyáltalán nem (15 százalék) vagy csak kismértékben (27 százalék) érvényesülnek hazánkban. Többé-kevésbé érvényesülő globális trendeket lát a hazai piacon a válaszadók csaknem harmada (30 százalék), míg
tíz százalék szerint szinkronban vagyunk a világtrendekkel;
1,5 százalék szerint pedig egyenesen diktáljuk azokat.
A válaszadók több mint fele szerint a hazai
kreatívipar digitális fejlesztéseinek fő hajtóereje a versenyképesség megtartása/megerősítése,
de a megrendelői elvárásokat, a hatékonysági törekvéseket, illetve a vállalati stratégia megvalósítását is sokan megjelölték.
A hazai kreatívipar digitális fejlesztéseit korlátozó tényezők körében a legtöbben a saját fejlesztési források hiányát jelölték meg, illetve a megrendelők vagy a munkavállalók digitális felkészületlenségét, de sokan a kiforrott technológiák hiányában és a vezetés digitális tájékozatlanságában látják a digitális fejlesztések korlátját. A mélyinterjúk során interjúalanyaink annyiban árnyalták ezt a képet, hogy az ágazaton belül még mindig nem zajlott le az a generációváltás, amely szükséges a digitális megoldásokkal kapcsolatos szemléletváltáshoz.
Munkavállalók digitális felkészültsége
A kifejezetten IT-munkakörben dolgozó munkavállalók végzettségére vonatkozó kérdésre a válaszadók csaknem kétharmada nyilatkozott úgy, hogy ezek az alkalmazottak nem rendelkeznek semmilyen IT-végzettséggel. Átlagosan mindössze 4 százalékra tették a felsőfokú és 10,5 százalékra a középfokú IT-végzettségűek arányát.
A válaszadók
döntő többsége (94 százalék) nem, vagy csak kismértékben érzékeli gondnak az IT-végzettségű szakemberek hiányát.
Az ágazat egészének IT-szakemberhiányát sem látják komoly problémának: többségük a saját cégével azonos (39 százalék) vagy annál kisebb (35 százalék) IT-szakemberhiányt vélelmezett az ágazat egésze vonatkozásában, és mindössze nyolc százalékuk érezte ebből a szempontból az ágazat helyzetét kedvezőtlenebbnek a saját cégéhez képest.
A magas szintű digitális felkészültséget (de nem IT-végzettséget) igénylő munkakörökben foglalkoztatottak ágazati arányára vonatkozó becslések 45 százalékra tették az ilyen munkakörben foglalkoztatottak ágazati szintű arányát.
A válaszadók 91 százaléka a digitálisan magas szinten felkészült munkavállalók hiányát nem (vagy csak kismértékben) érzékeli gondnak.
Digitális termékek és tevékenységek súlya
A válaszadók által képviselt vállalkozások felénél az 1 százalékot sem éri el a teljes portfólión belül a digitális termékek vagy szolgáltatások súlya – ezek a vállalkozások elsősorban a gyártó cégek közül kerültek ki, míg az 50 százalék feletti digitális súlyról számot adó egyharmadnyi válaszadó inkább a kreatívipar szolgáltatói szegmenséhez tartozott.
A digitális jellegű bevételek árbevételen belüli arányára vonatkozó válaszok hasonló mintázatot mutattak: a válaszadók csaknem fele az 1 százalékot sem elérő,
negyedük viszont az 50 százalékot meghaladó kategóriába sorolta saját vállalkozását.
Hasonló megoszlást mutattak a digitális tevékenységek hozzáadott értéken belül súlyára adott becslések is: a válaszadók közel fele 1 százalék alatti, mintegy negyede pedig 50 százalék feletti arányt becsült a saját vállalkozása esetében.
Az exporton belül a digitális termékek és szolgáltatások részesedése – nem függetlenül a mikrovállalkozások magas arányától – a kutatásba bevont vállalkozások alig több mint tizedénél haladta meg az 1 százalékot, és mindössze közel 3 százalék esetében múlta felül az 50 százalékot.
Digitális fejlesztések és beruházások súlya
A digitalizációs célú beruházások súlya a válaszadó cégek harmadánál még az 1 százalékot sem érte el, és
50 százalék feletti arányról mindössze 29 százalék
számolt be.
A kutatás-fejlesztési tevékenységen belüli a cégek kétharmada esetében a digitális KFI az 1 százalékot sem éri el, ezzel szemben
minden tizedik cég a kutatás-fejlesztési költéseinek több mint felét digitális fejlesztésekre fordítja.
Jövőbeli trendek és kilátások
A kérdésre érdemi választ adók csaknem fele úgy vélte, hogy a
digitális transzformáció nyomán nem fognak munkakörök megszűnni.
A megszűnéssel fenyegetett munkakörök közül a legtöbben az analóg technológiai, a manuális/kézműves, illetve a kreatív munkaköröket említették.
A kreatívipar jövőjét leginkább befolyásoló technológiai megoldások, jelenségek közül a legnagyobb arányban
a digitális értékesítési platformok, a kreatív folyamatokat jellemző automatizáció és a fenntartható anyaghasználat
kapott magas (az 5-fokú skálán 4-es vagy 5-ös) értékelést. A leginkább ellentmondásos megítélésű jelenségek között a generatív mesterségesintelligencia-alapú kép-, videó- és hanggeneráló megoldások, illetve a szövegalapú tartalomgyártásban használatos generatív MI-megoldások szerepeltek.
A legkevésbé fontos fejlemények körébe a válaszadók a digitális műalkotásokat és gyűjthető NFT[1]-ket, a virtuális és kiterjesztett valóság (VR/AR) alapú megoldásokat, illetve a Metaverzum elterjedését sorolták.
A felsorolt technológiák várható elterjedésének idődimenzióját firtató kérdésre a legtöbb esetben a válaszadók több mint fele az 1-5 éves időtávot prognosztizálta. A legnagyobb arányban (67 százalék)
a digitális értékesítési platformok esetében várják az 5 éven belüli elterjedést,
de a kreatív folyamatok automatizációja és a kreatív felhőalapú együttműködés esetében is hasonlóan magas a korai elterjedésre számítók aránya.
Mindössze négy jelenség 5 éven belüli széles körű elterjedésének valószínűsége nem érte el az 50 százalékot: a virtuális és kiterjesztett valóság (45 százalék), az AR-alapú vásárlási élmények, a digitális műalkotások és gyűjthető NFT-k, illetve a VR-alapú filmes és játékfejlesztési technikák esetében inkább 5 éven túli elterjedésre számítottak, illetve a válaszadók több mint tizede az utóbbi két technológia esetében a „soha” válaszopciót jelölte meg.
Primer kvantitatív vállalati kutatás
Mintavételi időszak: 2025. március 26. – 2025. április 11.
Kiválasztás módszere: Rétegzett valószínűségi mintavétel
Minta: 99 darab, a kreatíviparban működő hazai vállalkozás
Adatfelvétel: CATI-módszertan (Computer Assisted Telephone Interview)
[1] A műalkotások eredetiségének tanúsítására szolgáló megoldás (Non-Fungible Tokens)
