Bár az orosz–ukrán háború februári kirobbanását követően az európai politikai elit még egységesen ellenezte az orosz energiaszállítást érintő szankciókat, a tavaszi időszak végére számos tisztségviselő megváltoztatta korábbi véleményét. A fordulat egyik motorja az Európai Bizottság volt, ami – több uniós ország, köztük Magyarország kritikái ellenére – nyár elejére elfogadtatta a tagállamokkal a szilárd tüzelőanyagokra és a tengeri úton érkező olajszállítmányokra vonatkozó embargót, és azóta a gázszállítások korlátozásán dolgozik1.
Az európaiak szerint az orosz olaj és gáz tiltása káros
Brüsszel legfontosabb érve az energiaembargó mellett, hogy az intézkedések elviselhető európai költségek árán rákényszerítik majd Oroszországot a háború mielőbbi lezárására, azaz a konfliktus végével járó hasznok meghaladják a szankciókkal járó károkat2. Mivel a háború intenzitása lassan tíz hónapja egyre csak fokozódik, a szankciók haszna megkérdőjelezhetővé vált. Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi konfliktus hatására az EU gazdasága válságba került, és ennek már jelenleg is rendkívüli társadalmi költségei vannak.
A folyamatok hatásai az európai közvéleményben is markánsan megjelennek. A Századvég által készített kutatás alapján az Európai Unió tagállamaiban a választ megjelölő felnőtt lakosság több mint kétharmada egyetért azzal, hogy az orosz olaj és gáz tiltásával járó károk meghaladják az intézkedés hasznait Európában.
Csak a lengyelek tartják hasznosnak az energiaembargót
Az olaj- és gáztilalmat – Lengyelország kivételével – valamennyi tagállam felnőtt lakosságának nagyobb része inkább károsnak tartja, és az országok több mint felében az arány legalább 70 százalékos. Az elutasítottság Magyarországon – Németországgal holtversenyben – a tizedik legmagasabb, 72 százalék. Sokatmondó, hogy az Európai Bizottság érvelésével még a szélsőségesen szankciópárti, balti államokban élő polgárok többsége sem ért egyet.
Lengyelország az egyetlen olyan tagállam, amelynek eredményei – az ország történelmi előzményei, földrajzi elhelyezkedése és az orosz energiaszállításoknak való alacsony kitettsége miatt – támogatják a brüsszeli érvet. Azonban a lengyel lakosság esetében is csak egy szűk, 52 százalékos többség nyilatkozott úgy, hogy az orosz olaj és gáz tiltásának hasznai meghaladják majd a költségeket.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.
A 2022-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, a koronavírus járvány, a klímaváltozás, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája az orosz–ukrán háború, az energiaválság, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Törökországra és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.
[1] A Bizottság az olajembargó elfogadásakor jelezte, hogy heteken belül előterjeszti gázembargós javaslatát, a tagállamok vezetőinek többsége azonban elutasító nyilatkozatokkal reagált. Brüsszel ezért nyár vége óta egy tőzsdei gázársapka bevezetésén dolgozik, amelynek a következményei – mivel Oroszország jelezte, hogy nem szállít az intézkedést támogató országokba – megegyeznének az embargóéval.
[2] A Bizottság képviselői több ízben hivatkoztak arra, hogy törekvéseiket az európai közvélemény támogatja, holott már a tavasszal készített tagállami közvélemény-kutatások eredményeiből látható volt, hogy ez nem igaz. Ezzel kapcsolatban a Századvég korábban nyílt levelet is írt Kadri Simson energiaügyi biztosnak.
