Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója kifejtette: az elemzések aktuális kérdéseket vizsgálnak, mint például az orosz–ukrán háború, az energiaszegénység, a keresztény kultúra, a médiafogyasztás vagy a hazai vállalkozások helyzete. Hozzátette: ez a kötet segít megérteni a mai a magyar gazdasági, társadalmi és politikai folyamatokat.
Fűrész Gábor, a Századvég kuratóriumának elnöke a kötetbemutatón arról beszélt, hogy manapság elképesztő mennyiségű információ vesz körül minket, emiatt egyre nehezebb megállapítani, ezek közül melyek valósak. A kötet azonban empirikus kutatások alapján ad választ egyebek mellett azokra a kérdésekre, hogy milyen a társadalom szerkezete, milyenek az életkörülmények, a médiaviszonyok, hogy áll a keresztény kultúra helyzete Magyarországon.
A magyarok reálisan látják a globalizáció társadalmakra gyakorolt hatásait
A kötetbemutatón a Politika című szekció felvezetésében Dr. Ványi Éva, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense köszönetet mondott a Századvégnek és mindazon szervezeteknek, amelyek felkarolták a politikai évkönyv műfaját. Kiemelte a kötet adatgazdagságát, illetve azt, hogy az egyes tanulmányok átfogó képet adnak akár 10–15 évre visszamenőleg is egy-egy témával kapcsolatban. Hozzátette: a könyv kiválóan használható az oktatásban, illetve a társadalom- és politikatudomány területén is.
Dr. Stefkovics Ádám, a Századvég Politikai Kutatás Kutatóközpont igazgatója tanulmányát ismertetve elmondta: azt vizsgálták mennyit számítanak a globalizációról alkotott vélemények a pártválasztásban Magyarországon. Kifejtette: a 90-es években Magyarországon az egyes pártok konkrét társadalmi csoportokhoz szóltak, azonban az évtized végére és a 2000-es évekre már inkább a jobb-baloldali polarizáció vált jellemzővé. 2010 óta a kormánypárti és ellenzéki törésvonal uralja a hazai politikai tematikát. A felmérés egyik fő tanulsága, hogy a magyarok többsége pozitívan vélekedik a globalizáció kedvező gazdasági hatásairól (például a szabadkereskedelem, vagy az internet lehetőségei), ugyanakkor a többség kritikus a nemzetközi szervezetekkel vagy a migrációval szemben. A globalizáció politikai és migrációs vetületeinek megítélése erősen megosztja a különböző pártok szavazóit, tehát a Fidesz- vagy a Mi Hazánk-szavazók jóval negatívabban ítélik meg ezeket a globalizációs folyamatokat, mint a DK- vagy a Momentum-szimpatizánsok.
A tehetséges, fiatal szerzők miatt is érdemes kézbe venni a Századvég Riport kötetet
A második, Gazdaság című szekcióban a vállalkozások gazdaságban betöltött szerepéről beszélt Dr. Szepesi Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Közgazdasági Iskola vezetője. Kifejtette: a cégek egy gazdaság fejlődésének, az alkalmazkodásának és az identitásának a zálogai. Hozzátette: 4 rétege van a magyar vállalkozóknak: újítók, autonómok, világműködtetők és a prosperitás teremtők. Utóbbiak száma 5–10 ezerre tehető hazánkban, Szepesi Balázs szerint ezek a vállalatok a magyar gazdaság motorjai.
Nemcsak az ismert, hanem tehetséges, fiatal szerzők cikkeit ajánlotta az olvasók figyelmébe Dr. Hortay Olivér, a Századvég Gazdasági Folyamatok Kutatóintézetének igazgatója. Tanulmányát bemutatva elmondta: a gazdaságban is van egy központi kohéziós erő, ami koordinálja a szereplőket. Kiemelte: ez a központi történet jelenleg változóban van, ennek jó példája, hogy a kínai fejlődés milyen mértékben hagyja le az amerikai és az európai uniós gazdaságot. Szerinte ahhoz, hogy Európa újra versenyképes legyen a gazdaságot meg kell tisztítani az olyan ideológiai szabályozásoktól, amit sem erkölcsi, sem klímavédelmi érv nem támaszt alá. Példaként hozta, hogy a jelenlegi szabályozás alapján egy európai vállalatnak ma hatszor annyit kell fizetni egy tonna kibocsájtott széndioxidért, mint egy amerikai versenytársának.
Az egyházak helyett a keresztény kultúra kerül előtérbe a magyarok mindennapjaiban
A társadalmi rétegződésről beszélt Prof. Dr. Hidas Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézet intézetvezetője a harmadik, Társadalom című szekcióban. Kifejtette: a kötetben megjelent a társadalom anyagi helyzetéről szóló tanulmány új szakmai szempontokat hozott be a téma tudományos tárgyalásába. Hidas Zoltán hozzátette: izgalmas kutatási terület lehet a társadalmi különbségek mellett a szolidaritás szerepét vizsgálni, hogy az egyes társadalmi rétegek milyen módon vállalnak felelősséget a másikért.
A hazai és nemzetközi kutatások is azt mutatják, hogy az emberek vallásossága évek óta csökkenő tendenciát mutat – kezdte előadását Gyorgyovich Miklós, a Századvég Társadalmi Folyamatok Kutatóintézet szakmai vezetője. Előadásában kifejtette: a legutóbbi népszámlálás adatai is azt mutatják, hogy az intézményes egyházak tagjainak száma csökken. Hangsúlyozta: a tanulmányuk nem a társadalom vallásosságát, hanem a keresztény kultúra jelenlétét és érzékeltségét vizsgálta. Ezek szerint a fiatalabb korosztályban egyértelmű közömbösség, míg az idősebb generációk részéről nyitottság tapasztalható, de nem az intézményes vallásosság felé.
Magyarország olyan Európát akar, amely közelebb van az emberekhez és tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket
A kötetbemutató délutáni szekciójában Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára tartott előadást, aki kiemelte: a magyar kormány Európa-párti politikát folytat, a legfontosabb ügyekben élénk, szabad vita folyik, és kikérik az emberek véleményét. Hangsúlyozta: sokszor éri az a vád Magyarországot, hogy szembemegy Európával és Európa-ellenes, pedig hazánkban szabadabb, nyitottabb és szélesebb az európai ügyeket érintő nyilvánosság, mint sok más nyugat-európai országban.
A politikai viták jó része cenzúrázott Brüsszelben, elvárt vélemények és elvárt irány van, ha pedig valaki ebből a keretből kilép, akkor azt megbélyegzik, demokrácia- és Európa-ellenesnek nyilvánítják, valamint próbálják kizárni a vitából – hangoztatta az államtitkár.
Hidvéghi Balázs a Századvég Európa Projekt-kutatására hivatkozva elmondta: a megkérdezettek 64 százaléka szerint a brüsszeli döntések a hibásak a jelenlegi gazdasági nehézségekért, a magas inflációért és az energetikai bizonytalanságért, és sokan tartanak attól, hogy nem tudják fizetni a számlájukat vagy nem tudják fűteni a lakásukat, ugyanakkor a magyarok 93 százaléka úgy nyilatkozott, hogy biztonságban érzi magát.
Hozzátette, a migrációt az európaiak 55 százaléka, a legutóbbi migrációs paktumot pedig több mint 60 százaléka elutasítja, és csupán 29 százalék tartja „kívánatosnak” a bevándorlást.
A döntéshozók is komolyan veszik már a Századvég Európa Projektjét – vezette fel a kerekasztal-beszélgetést Kenyeres Kinga. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a kutatás jól mutatja, hogy Európában mit is gondolnak az emberek, illetve az adott országok politikai elitje, és a kettő között mekkora is különbség. Kenyeres Kinga a jövőbeli kilátásokról is kérdezte a szakértőket, a politika, a migráció, a családügyi, az energetika és a társadalmi folyamatokról.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke elmondta, az Európa Projekt is megerősítette, hogy nemcsak a magyaroknak, de az európai emberek számára is fontos érték a család, valamint az európaiak kétharmada egyetért azzal is, hogy a népesedési problémákat a családok támogatásával és nem a migrációval kell megoldani.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt hangsúlyozta, hogy az európaiak fele nem föderális Európát akar, hanem olyan uniót, amelyben a tagállamok ellenőrzik az unió vezetését.
Véleménye szerint, ha a jelenlegi Európai Bizottság nem kezeli az elvárások szerint a kríziseket, és nem ad új lendületet a gazdaságnak, akkor el kell indítani egy diskurzust arról, hogy megváltoztassák a jelenlegi európai választási rendszert, és az embereknek nagyobb beleszólásuk legyen abba, kik irányítsák Európát.
Dr. Marsai Viktor, a Matthias Corvinus Collegium Migrációkutató Intézetének igazgatója úgy fogalmazott, hogy Európa „humanitárius fundamentalizmusba kormányozta magát”, és a világon sehol nincsenek ilyen tágra nyitott kapuk a menedékkérők előtt, mint Európában.
Dr. Hortay Olivér, a Századvég kutatóintézeti igazgatója arról beszélt, hogy az energia- és a klímapolitika egyre fontosabb közéleti kérdéssé válik, ugyanakkor változik az európaiak hozzáállása az energiahordozókhoz: egyre kevésbé fontos nekik, honnan jön az energia, sokkal inkább az a lényeges, hogy megfizethető és biztonságos ellátásban részesüljenek.
Kollár Dávid, a Századvég Társadalomi Folyamatok Kutatóintézet vezető kutatója a mesterséges intelligencia okozta kihívásokkal kapcsolatban azt mondta, a közösségi média lerombolja a megszokott elbeszélői pozíciókat, az emberek „mindenféle hierarchia nélkül összevissza beszélnek”, ezáltal elveszik a kompetens vitatkozás lehetősége, és nehéz lesz eligazodni a vélemények között.
A Századvég Riport 2024-tanulmánykötet megvásárolható a Századvég webáruházában.
Forrás: MTI/Századvég-szerkesztés
