A klímaváltozással kapcsolatos lakossági attitűdök és az egyéni hozzájárulási szándék vizsgálata Magyarországon
Az Európai Bizottság az elmúlt években több nagyszabású, a közösség dekarbonizációs törekvéseinek fokozását célzó javaslatcsomagot is előterjesztett. Ezek közül a legfrissebb, úgynevezett „Fit for 55” csomag a karbonkibocsátás visszaszorítását egy új, lakosságot terhelő szén-dioxid-kvótarendszer bevezetésével kívánná megvalósítani. A közelmúltban nyilvánosságra hozott csomagról azonban éles viták várhatók, mert bár viszonylagos konszenzus van a tagállamok között […]
A népesség elöregedésének társadalmi hatásai Magyarországon
„Az emberek életében a nyugdíjazás, a rendszeres keresőtevékenység abbahagyása radikális változást hoz. Véget ér a több évtizeden át megszokott életritmus, megszűnik az egyik legfontosabb társadalmi szerep és jelentős változás következik be a jövedelmi helyzetben. Új helyzet teremtődik a fogyasztás, a társadalmi kapcsolatok, a mindennapi tevékenységek jelentősége szempontjából” – fogalmazta meg – immáron több mint […]
Ki merre? – Szuverenisták és föderalisták a magyar társadalomban
Jelen tanulmány két ideológia (szuverenizmus és hálózati föderalizmus) rövid, vázlatos bemutatásával, illetve a magyar társadalom ezen ideológiákkal mutatott esetleges értékrokonságával foglalkozik. Ennek keretei közt vázlatszerűen bemutatjuk a két új ideológia főbb pontjait, majd nagymintás „Társadalmi struktúra és értékváltozás” kutatásunk keretében létrehozott adatbázisunk egy blokkja (N=10 000) révén ismertetjük azokat a társadalmi csoportokat, melyek valamely […]
„Lövészároktól babzsákfotelig” A magyarországi generációk sajátosságai
Jelen tanulmányunkban felvázoljuk a hazai és a globális generációs kutatások meghatározó irányait, amelyek befolyásolják a 20. és 21. századi kutatásokat és elméleteket. Kísérletet teszünk arra, hogy – a különböző elméletek mentén – bemutassuk, hogy a magyar társadalomban a 21. század elején milyen nemzedéki különbözőségek tapasztalhatók a Századvég empirikus kutatása kvantitatív szakaszának eredményei alapján. Kutatásunk […]
Vándorlási vágyak és motivációk város és falu viszonylatában
Az emberiség történetének kezdettől fogva elmaradhatatlan része a vándorlás, ám az intranacionális, intra- és interkontinentális migráció jelensége az ipari forradalom után, továbbá a demográfiai robbanással még jelentősebbé vált, a folyamat pedig még nem ért a csúcsára. A világ városi lakosságának létszáma a múlt század közepétől számítva napjainkra közel hatszorosára nőtt, míg a vidéken lakók […]
Sokszínű magyar büszkeség
A nemzeti büszkeség dimenziói és típusai
Minden nemzet esetében megfigyelhetők mintázatok arra vonatkozóan, hogy az adott közösséghez tartozó egyének számára bizonyos tényezők jelentősebbek, mások pedig kevésbé meghatározók saját azonosságtudatuk szempontjából. Az ilyen jellegű értékválasztások nemcsak rendszerbe szerveződnek, de összefüggnek alapvető szociológiai ismérvekkel is. Ebből az alapgondolatból kiindulva érdemes lehet hangsúlyt helyezni nemcsak az identitás milyenségére vagy erősségére, de arra is, […]
Koronavírus-járvány és értékváltozás 2019–2021
A korábbi hazai kutatások és a nemzetközi összehasonlító értékkutatások eredményei egyértelműen azt mutatták, hogy az elmúlt tíz évben Magyarországon egy erőteljes posztmaterializációs tendencia következett be, amely során szignifikáns mértékben nőtt például a kreativitás, a törődés és a környezetvédelem értékeinek fontossága. Ahogy azt korábbi kutatásainkban kimutattuk, e mögött a posztmaterializációs tendencia mögött két jól körülhatárolható […]
A családpolitikák társadalmi megítélése
Európai szinten a demográfiai viszonyokat a gyermekvállalás idejének kitolódása, a termékenységi ráta alacsony szintje, a csökkenő születésszám és az elöregedés jellemzi. A negatív tendencia megfordítása érdekében a különböző (szociál)politikai eszközök jelenléte és fenntarthatóságának kérdése, valamint a bevándorlás különböző mértékű engedése jelentős hatással van az adott ország népességére és állampolgárainak jólétére is. A magyar kormány […]
A hazai mikrovállalkozások digitális felkészültsége 2021-ben A Századvég primer kutatásának összefoglalója
A mikrovállalkozások az Európai Unió tagállamaiban és így Magyarországon is jelentős arányt képviselnek az összes vállalkozáson belül, ennek ellenére viszonylag szűkösen állnak rendelkezésre átfogó adatok az ő belső működésükről, különösen a digitális eszközök használatára és a digitalizációval kapcsolatos attitűdjükre vonatkozóan. Az adatok szűkössége e vállalkozói szegmenst tekintve nem hazai sajátosság, a digitális fejlettség mérésére […]
Szabályozási kérdések
az Európai Unió hidrogénstratégiájában
A villamosenergia-piaci dekarbonizációs törekvések sikeres teljesüléséhez szükséges egyik legnagyobb kihívást a fokozott ütemben bővülő, időjárásfüggő megújuló kapacitások okozta rendszer-kiegyenlítési feladatok jelentik. Az ingadozó teljesítményű technológiák térnyerésével ideiglenesen kapacitáshiány vagy -bőség léphet fel, így a villamosenergia-rendszer egyensúlyának és rugalmasságának biztosítása idővel egyre nehezebbé válik. A kihívást tovább súlyosbítja, hogy a tendenciával párhuzamosan a kiegyenlítési feladatokat […]
Infláció
Jelen elemzésünkben a magyar inflációs folyamatokat mutatjuk be idősorosan, illetve nemzetközi összevetésben. Ezt követően megvizsgáljuk az infláció egyes összetevőit, illetve hogy mik azok a tényezők, amelyek a pénzromlás ütemére hatnak. Az elemzés során törekszünk a hosszabb idősorok vizsgálatára, de külön is figyelmet fordítunk a közelmúlt eseményeire. Magyarországot az 1990-es években kiemelkedően magas infláció jellemezte, […]
2010 utáni gazdasági konvergencia
A tanulmány hazánk elmúlt bő egy évtizedének gazdasági konvergenciafolyamatait vizsgálja. Az első fejezet azon gazdasági összefüggéseket tekinti át, melyeket minden gazdaságpolitikával foglalkozó szereplőnek ismernie érdemes. A makrogazdasági mutatók kapcsolatainak tisztázása egyben útmutatót is ad számunkra, milyen sorrendben érdemes az egyes területek helyzetének alakulását áttekintenünk. A második fejezet egyfajta leltárt állít, megmutatja, hogy milyen helyzetben […]
A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság makrogazdasági hatásai
2020-ban a koronavírus-járvány megjelenése és a bevezetett kormányzati korlátozó intézkedések nyomán egy újabb gazdasági válság alakult ki világszerte. Ez a válság más, mint a korábbiak, mivel nem a gazdaság működéséből fakadó egyensúlytalanság eredményezte, mint 2008-ban, hanem külső tényező, a koronavírus megjelenése. Különleges ez a válság abból a szempontból is, hogy a gazdaság egyes szegmenseit […]
Járványhullámok a konjunktúrakutatás tükrében
A koronavírus 2020. márciusi megjelenése óta három járványhullám zajlott le a magyar gazdaságban. Az első hullám 2020 tavaszán, a második 2020 negyedik negyedévében, míg a harmadik 2021 tavaszán ment végbe. A hullámok az esetszámot tekintve eltérő súlyosságúak voltak, és a kormányzat is némiképp eltérő intézkedéseket vezetett be azok megfékezése érdekében, így a gazdasági szereplők […]
Ideológiai konfliktuspontok a környezetpolitikában
Az elmúlt években a környezetpolitika (és különösen a klímavédelem) kiemelkedett a korábbi szakpolitikai pozíciójából, és mind az európai pártok kommunikációjában, mind a közbeszédben nagy jelentőségű témává vált. A folyamat eredményeképpen az egyes politikai pólusok rendkívüli erőfeszítéseket áldoztak a környezetvédelemi problémák tematizálására, értékrendjükhöz illesztésére. És bár előfordulnak olyan pártok, amelyek tartózkodó állásponttal igyekeznek ellensúlyozni a […]
A pártválasztás hátterének érték– és ideológiai szerkezete Magyarországon
A politikai törésvonalak világszerte átalakulóban vannak. Magyarországon ez nem kifejezetten jelent újdonságot, valójában, ha a rendszerváltás óta eltelt időszakra tekintünk, a kutatások a politikai törésvonalak gyors, dinamikus változásairól árulkodnak hazánkban. Ennek oka vélhetőleg abban keresendő, hogy mindössze három évtizede van lehetősége a magyar választópolgároknak ízlésük, értékeik, ideológiai preferenciáik alapján szabadon választani pártok között, ami […]
Mennyi múlik a médián?
A médiafogyasztás területi különbségei és hatása
a pártválasztásra Magyarországon
A politikában és a politikai közéletben világszerte egyre aktívabb és fontosabb szerephez jut a média. Sokan a negyedik hatalmi ágként tekintenek rá; ma a politikusok, politikai üzenetek médiareprezentációjának jelentősége elvitathatatlan, a választók pedig napjainkban is döntően a médiában közölt híreken keresztül értesülnek a világ történéseiről. Ezen hírek minősége, valamint az, hogy miből lesz, s […]
A posztmodern társadalom felé?
Korunk egyik legfontosabb tapasztalata az európai Kulturkampf a nyugati államok és a posztszocialista társadalmak közt, a diverzitásrezsim nyomulása, a radikális demokrácia exportja. Hogy múló mozgalom-e, mint az alkoholtilalom volt, vagy tartós kísérlet, mint a szocializmus, azt még nem látjuk. A posztmodern egy fura episztemológiai irányzatként jelent meg a francia egyetem sarkaiban, majd a végigsöpört […]
A szólásszabadság eróziója
a közösségi médiában
„A Facebook, a YouTube, az összes közösségimédia-cég úgy korlátozza a szólásszabadságot a saját háza táján, úgy tilt ki a felületéről tetszőleges tartalmakat, ahogy jólesik, ezzel semmilyen törvényt nem sért” – foglalta össze a lényeget az egyik hazai baloldali hírportál még 2018 augusztusában, amikor az amerikai elnökválasztás eredményét feltárni igyekvő demokrata párti oknyomozók a tengerentúlon […]
Digitalizációs trendek
a magyar társadalomban
Luciano Floridi szerint a történelmi idők kezdetétől napjainkig négy olyan alapvető reontologizáció ment végbe, amelyeknek mindegyike kimozdított létünk centrumából, illetve az önmagunkhoz és a világhoz való viszonyulásainkat radikálisan új pályára helyezte. Az első Nikolausz Kopernikusz nevéhez köthető, aki a heliocentrikus világkép megalkotása révén rámutatott arra, hogy az ember nem gondolhat többé úgy magára, mint […]
