A Századvég Riport sorozatának küldetése, hogy tudományos eszközökkel, empirikus kutatásokon keresztül reflektáljon a jelenkori Magyarország legfontosabb társadalmi-gazdasági problémáira. Az ötödik kötetben szereplő tanulmányok olyan kurrens témákat érintenek, mint a politikai polarizáció, a keresztény kultúra, az energiabiztonság vagy a nemzeti gondolat.
A kötetbemutató konferenciát Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke nyitotta meg. Beszéde során köszönetet mondott a szerzőknek, valamint gratulált a munkájukhoz. Elmondta, hogy a humán tudományoknál egyfajta progresszív előretörés figyelhető meg, illetve, hogy a progresszív tudományos módszertan önálló, nem foglal állást és ez az, amit tisztelni kell. Hozzátette, hogy a kötet segíthet annak megértésében, hogy Magyarország a fontos kérdésekben nincs egyedül – példaként említette, hogy az Európai Unió lakosságának közel 80 százaléka a béke megteremtését tartja prioritásnak. A kutatások célja, hogy feltárják és megmutassák az igazságot.
A politikai szekciót Dr. Kmetty Zoltán, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutató professzora vezette fel. Rámutatott arra, hogy a kötet hiánypótló szakmai munkának tekinthető, amely mind oktatási, mind kutatási szempontból nagy jelentőséggel bír. A Századvég Riport 2025 kötetében az adatalapú megközelítés biztosítja a valóság pontosabb megismerését, miközben a kutatások révén lehetőség nyílik a trendek felvázolására, ezáltal pedig a hosszabb távú társadalmi folyamatok modellezésére is.
Beszédében kifejtette, hogy a kötet részletesen bemutatja a szavazók előtt álló dilemmákat, valamint elemzi a választói döntések mögött meghúzódó motivációkat. Emellett kitért arra is, hogy a sport milyen kiemelkedő szerepet tölt be a nemzeti büszkeség és a jólét szempontjából.
Dr. Kmetty Zoltán szerint a szisztematikus adatgyűjtés kiemelten fontos,
mivel ez hosszú távon lehetőséget biztosít a magyar társadalom mélyebb megértésére, valamint a politikai folyamatok alakulásának elemzésére az elmúlt évek tükrében.
Dr. Stefkovics Ádám, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Politikai kutatások Kutatóintézetének igazgatója előadásában a magyar társadalomban megfigyelhető politikai polarizációs trendekről beszélt. Szerinte ez a folyamat az egész világon megfigyelhető, hiszen mindenhol eltávolodtak egymástól a politikai oldalak, és a szélsőségek felerősödtek. Hozzátette: általában ezt negatívumként kezelik, de van pozitív hatása is, ugyanis a polarizáció erősíti a politikai részvételt és ezáltal fokozódik a közéleti kommunikáció is.
Dr. Stefkovics Ádám elmondta: több szempontból is polarizálttá válhat a társadalom, legyen szó ideológiai, érzelmi, pártpolitikai és egyéb ügyek mentén tanúsított elfogultságról. A kötetben szereplő tanulmányhoz két kutatás – egy 2009-es és egy 2024-es – eredményeit hasonlították össze. Ezek alapján megállapítható, hogy 2009 óta enyhe polarizálódás tapasztalható Magyarországon, amely csak bizonyos szempontok mentén érzékelhető. Kiemelte: ebben a kérdésben a leginkább befolyásoló tényezőnek az életkor és a lakóhely tekinthető.
A gazdasági szekciót Dr. Kovács Árpád, a miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja nyitotta meg. Előadásában kiemelte, hogy a „Milyennek látjuk a világot?” típusú elemzések kiemelten fontosak, hiszen segítségükkel évről évre összehasonlítható képet kapunk a gazdasági és társadalmi változásokról, folyamatokról. Albrecht Dürer Az Apokalipszis négy lovasa című műalkotásának segítségével vont párhuzamot a világban jelen lévő és folyamatosan ismétlődő veszélyek között. Rávilágított arra, hogy a jelenkorban a nemzetállamok helyett vállalat-államok jönnek létre gazdasági érdekek mentén és a veszélyhalmazok befolyásolják az életünket. Ezek közül a háború veszélye, a klíma és környezet károsító tevékenység és a politika diktálta gazdasági tömbösödés veszélyei formálják leginkább társadalmunkat.
Gazdasági súlypont váltás zajlik, az európai gazdaság veszít jelentőségéből, a BRICS és az E7-országok pedig olyan kevéssé szabályozott feltörekvő gazdaságok, amelyek miatt a klímasemlegesség elérése egyre távolabbra kerül. A gazdasági túlélés érdekében a hatásláncolatokat figyelembe véve kell kapcsolatokat építeni és fenntartani annak érdekében, hogy a stabilitást és a jólétet továbbra is biztosítani tudjuk.
Dr. Hortay Olivér, a Gazdasági folyamatok Kutatóintézet igazgatója kiemelte, hogy a kötet több szerző munkáit gyűjti össze, amelyek nemcsak a saját szakterületükre korlátozódnak, hanem más területekre is átnyúltak, ezzel ösztönözve az interdiszciplináris gondolkodást. Előadásában a BRICS bővüléséről és annak kilátásairól beszélt. Rámutatott: a geopolitikai tényezőket nem lehet figyelmen kívül hagyni, és a világgazdaságban egy új rezsim van kialakulóban. Míg 2008 előtt a külkereskedelem gyorsabban bővült, mint a globális GDP, ez a tendencia mára megfordult. A saját gazdasági helyzetünk megértéséhez elengedhetetlen a geopolitikai folyamatok mozgatórugóinak vizsgálata. Dr. Hortay Olivér szerint a BRICS szerkezete jóval heterogénebb, mint a nyugati szövetségi rendszereké.
Sztárayné Dr. Kézdy Éva, a Károli Gáspár Református Egyetem docense a Társadalmi szekciót felvezető előadásában kiemelte, üdvözlendő, hogy a kötetben szereplő témákhoz megfelelő módszertannal készült adatalapú elemzések társulnak.
Rámutatott a családpolitika szerepére a demográfiai modellek alakulásában, valamint hangsúlyozta, hogy a gyakran „csodafegyverként” emlegetett svéd jóléti modell sem bizonyul minden esetben hatékonynak. Véleménye szerint a kötet újszerű megközelítést alkalmaz a keresztény értékrendhez való viszonyulás tekintetében.
Gyorgyovich Miklós, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Társadalmi folyamatok és Média Kutatóintézetének szakmai vezetője a demográfiai folyamatokról írt tanulmányát ismertette. Előadásában kiemelte: jelenleg a nyugati társadalmak növekedése stagnál és a döntéshozók ebben a témában nem számíthatnak gyors és látványos fordulatra. Példaként hozta, hogy ez a terület olyan, mint egy anyahajó, amely lassan fordul, hiszen egy-egy intézkedés hatását évtizedek múlva lehet csak a populáción érzékelni.
Gyorgyovich Miklós elmondta: a magyar népesség vonatkozásában csökkenés figyelhető meg, 2022-ben 9,6 milliós volt a népesség. A tanulmányhoz különböző népesedési forgatókönyveket készítettek az évszázad végéig. A legoptimistább számítás szerint, ha a teljes termékenységi arányszám 2,1-es, akkor 2100-ra – egy kis csökkenés után – nagyjából 9,5 millió főig emelkedik a magyar népesség létszáma. A legpesszimistább forgatókönyv szerint ez a szám a század végére 4 millió alá süllyed.
A megoldási javaslatokról elmondta, hogy jelenleg nincs olyan ország, amelynél jó gyakorlatokat lehetne látni. Hozzátette: reális célokat kell kitűzni, vagyis nem egyből a 2,1-es TTA-t célozni, hanem 0,3-as növekedési lépésekkel elérni „az alacsony termékenység biztonsági zónáját”. Emellett pedig szükséges a fiatalok hosszú távú bizalmának elnyerése, amely hozzájárulhat a gyermekvállalás ösztönzéséhez.
A múltkutatás és politikai gondolkodás szekció bevezető gondolatait Máthé Árontól, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettesétől hallhattuk. Méltatta Falusi Márton és Mező Gábor tanulmányait, amelyekből számos megfontolásra érdemes gondolatot idézett. Falusi Márton szerint a magyarság nem származás, hanem vállalás dolga. Három „É” tart össze mindannyiunkat: értékek, érdekek és élmények; ezek adják azt a tartást, amely a nemzeti gondolkodás alapja.
A jobb-bal felosztás helyett hasznosabb, ha nemzeti és nemzetietlen kategóriákra osztjuk fel a politikai tevékenységet. Továbbá elmondta, hogy Mező Gábor Szabó Ervin életrajzában működés közben mutatja be, hogy milyen az, amikor valaki a nemzeti kereteken kívül mozog politikailag.
Máthé Áron beszédét Mező Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány 3T-múltkutató Kutatóintézet igazgatójának előadása követte, amelynek témája Szabó Ervin életrajza volt a pártiratok tükrében. Kiemelte, hogy Szabó Ervint „jó kommunistaként” tartják számon, ám az életrajzát nehéz kutatni, mivel már több munka is készült a könyvtárigazgató életéről, viszont mindegyik a marxista ideológia szempontjai alapján. Szerinte Szabó Ervin agitátor volt, és ha valaki mélyebbre ás az életművében, rájöhet, hogy a helyzet „menthetetlen”, ettől függetlenül számos olyan eseménye és momentuma van az életének, amit igyekeznek elhallgatni. Szabó Ervint a szocializmus moralistájaként is emlegetik, valójában azonban a bolsevik morál képviselője volt, akinek a nevéhez egy gyilkossági terv felbujtása és marxista/kommunista csempészanyagok terjesztése fűződik. A könyvtárigazgató célja a marxista irodalom terjesztése volt.
Dr. Lánczi András, politikatudós, a Mathias Corvinus Collegium Politikai Filozófia Európai Centrum vezetője a Politikai elégedetlenség Európában címet viselő szekciót nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a Századvég Riport 2025 kötet kiválóan bemutatja a Századvég mint think-tank tevékenységi területeit. Ezt követően bemutatta a ressentiment fogalmát, amelyet a kötet egyik tanulmányának szerzői is részletesen elemeznek.
Előadása zárásaként a problémák gyökereként a tisztelet fogalmának háttérbe szorulását jelölte meg, amelyet az identitás fogalmának előtérbe kerülése váltott fel. Véleménye szerint a filozófia hiányában az Európai Unióban nem valósulhat meg eredményes törekvés sem a kultúra, sem a politika területén.
Kollár Dávid, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Társadalmi folyamatok és Média Kutatóintézetének operatív vezetője arról beszélt, hogy a politikai stabilitás és a változás iránti társadalmi igény miként alakul a ressentiment attitűdjeinek fényében. A kutatás során 30 országban, 1000 főt kérdeztek a témában. A ressentiment egy olyan összetett érzés, amelyben a neheztelés, a tehetetlenség és az erkölcsi felháborodás keveredik. Kollár Dávid szerint ennek 4 dimenziója van: a bizalmatlanság, a morális felháborodás, az elitellenesség és a negatív jövőkép.
Az eredmények alapján kijelenthető: az európaiak többsége (52 százalék) jelentős politikai változást szeretne, nem elégszik meg csupán a kormányváltással. A status quo támogatói (18 százalék) jellemzően elégedettebbek az életükkel és gazdasági helyzetükkel. Kollár Dávid hangsúlyozta: a politikai rendszerek stabilitása és változása iránti igény nem pusztán politikai kérdés, hanem mélyebb, társadalmi-pszichológiai folyamatok eredménye.
A Századvég Riport 2025-tanulmánykötet megvásárolható a Századvég webáruházában.
