Magyarország

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. számításai szerint 2025-ben 2,3, 2026-ban pedig 3,7 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság. Az előrejelzést számos bizonytalansági tényező nehezíti az idei év folyamán: egyrészről az inflációs folyamatokat erősen meghatározza a forint árfolyamának és a világpiaci áraknak az alakulása, másrészről a felvevőpiacaink – elsősorban Németország – lassabb növekedése visszavetheti a magyar exportteljesítményt. Emellett 2025 folyamán a fogyasztás folyamatos erőteljes bővülésére számítunk, míg a beruházások növekedése inkább az év második felében járulhat hozzá a gazdaság növekedéséhez.

Az újkori népvándorlás 2015-ös tetőzése alapjaiban változtatta meg Európát, pontosabban annak bevándorló országait. A Századvég Európa Projekt-kutatása 2016 óta méri ennek a változásnak az európaiak által észlelt mértékét, így azt is, hogy az „őshonosok” és a „jövevények” mennyire érzik „otthon” magukat saját vagy választott országukban. A beáramlás léptéke és az országokon belüli szétosztási kvóták a bevándorlás hagyományos céljainak számító nagyvárosokon túl is átrajzolták számos európai ország képét, aminek már számokban is kimutatható hatása is van: a migrációs hátterű válaszadók egyre jobban „sajátjuknak” érzik azt az országot, ahová ők vagy szüleik, nagyszüleik megérkeztek, míg az „őshonosok” egyre kevéssé ismernek rá arra az országra, amelyet szüleiktől és nagyszüleiktől örököltek.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. márciusi felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása 1,4 indexponttal nőtt, miközben a vállalatok gazdasági közérzete 3,0 indexponttal kedvezőtlenebbé vált az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,1-re erősödött, a vállalati mutató értéke pedig –15,8-re gyengült. A márciusi felmérésben a háztartások és a vállalatok véleményének pozitív irányú módosulása leginkább a forint árfolyamalakulását illetően mutatkozott meg.

A foglalkoztatás és a keresetek egyidejű növekedésének köszönhetően 2010-től 2024-ig a kifizetett munkabérek vásárlóereje összességében a kétszeresére növekedett, ami azt jelzi: a munkaalapú társadalom megteremtése egyben jóléti rendszerváltást is eredményezett.

A felnőtt lakosság mintegy kétharmada szokott rendszeresen vagy alkalmanként valamilyen online platformon (pl. webshop, webáruház, online piacterek, közösségi média stb.) vásárolni, a leggyakrabban vásárolt tételek között a ruházati termékek, cipők (27 százalék), az ételek (23 százalék) és kulturális kikapcsolódást szolgáló szolgáltatások (mozi, színház, koncert, múzeumi jegyek) szerepelnek – ez derült ki abból a lakossági felmérésből, amelyet egy, a hazai e-kereskedelmi piacot átfogóan vizsgáló kutatás megalapozásához készített a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága.

A hazai élelmiszeripari ágazat szereplőinek döntő többsége még nem használja ki optimális mértékben a digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket, de egyre nagyobb arányban ismerik fel ennek jelentőségét – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletága által 2024 őszén végzett kutatásból.

A magyar járműipari vállalkozások nemzetközi összevetésben viszonylag jól szerepelnek, ennek ellenére bizonyos technológiai területeken relatív hátrányok azonosíthatók, így még jelentős digitalizációs lehetőségek állnak az ágazat előtt – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletágának 2024 őszén végzett kutatásából.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. februári felmérése alapján a vállalatok gazdasági várakozása 0,1 indexponttal nőtt, miközben a lakosság gazdasági közérzete 1,3 indexponttal kedvezőtlenebbé vált az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –17,5-re gyengült, a vállalati mutató értéke pedig –12,8-re erősödött. A februári felmérésben a háztartások véleményének pozitív irányú módosulása leginkább a munkahelyek stabilitásánál, míg a legnegatívabb az inflációs várakozásoknál mutatkozott meg. A vállalatoknál pedig a legnagyobb mértékű pozitív változás a forint-euró árfolyamának jövőbeni alakulását illetően alakult ki.

Magyarországon az IKT-szektor digitális fejlesztéseit elsősorban a versenyképesség erősítése, a megrendelői elvárásoknak való megfelelés, illetve a hatékonysági törekvések mozgatják – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletága által 2024 őszén végzett kutatásból. A felmérés szerint a fejlesztések előtt álló legfőbb korlátozó tényezők a saját és európai uniós fejlesztési források és támogatások hiánya, illetve a megrendelők digitális felkészületlensége.

A tavalyi éves népmozgalmi adatok közlése után ismét fellángolt a vita a demográfiai fordulatról. Vajon mit jelez a születések számának további csökkenése? Mit azonosíthatunk ennek okaként? Az alábbi elemzés rávilágít arra, hogy bár a 2021-es csúcsév után gyengültek termékenységi mutatóink, a gyermekvállalási hajlandóság továbbra is a 2011-es szint fölött van. A valódi ok a 15-39 éves nők lélekszámának drámai zuhanása, akik még soha nem voltak ilyen kevesen Magyarországon