szociológia

Valamit nem találsz?

TOVÁBB A SAJTÓSZOBÁBA

A „keresztény kultúra“ fogalma hivatkozási pont a politikában és tágabb értelemben a közéleti-kulturális vitákban. Mit takar a fogalom? A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány kutatóintézetei készítettek egy kutatást, amely arra a kérdésre próbál válaszolni, hogy Magyarországon mit lehet keresztény kultúrának nevezni. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a vallási hagyományok hatása nem tűnt el, csak átalakult, és rejtett módon tovább él az egyének morális döntéseiben és társadalmi attitűdjeiben. A kutatást és az abból készült tanulmányokat mutatja be a Kulturális kereszténység Magyarországon című könyv, amelyet a szerzők egy könyvbemutatón ismertettek.

Család 2025 címmel rendezett konferenciát a Századvég és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért. A konferencia során a családpolitika kulcsfontosságú kérdéseiről, kihívásairól, illetve a családi értékek jelentőségéről is szó esett. A tanácskozás során mutatták be a Századvég 2024-es Család Kutatásának eredményeit.

A közelgő amerikai elnökválasztás küszöbén különösen relevánssá válik annak vizsgálata, hogy a magyar társadalom hogyan vélekedik az Egyesült Államokkal való kapcsolatokról és együttműködési lehetőségekről. A Századvég átfogó közvélemény-kutatása egyedülálló betekintést nyújt ebbe a kérdéskörbe. A felmérés eredményei rávilágítanak arra, hogy bár a magyarok alapvetően támogatják a szorosabb együttműködést, bár az Egyesült Államok kulturális befolyását és nemzetközi szerepvállalását kritikusan szemlélik. A kutatás kitér arra is, hogy a magyar közvélemény miként látja a november 5-i amerikai elnökválasztás lehetséges hatásait a kétoldalú kapcsolatokra.

A könyv szerzői és a meghívott szakértők közösen mutatták be a tanulmánykötetet, amellyel idén is folytatódik az a misszió, amit négy évvel ezelőtt, az első Századvég Riport-kötet összeállítása során fogalmaztak meg: a mai Magyarország legfontosabb kihívásai és problémái kapcsán készítenek adatalapú, tudományos szempontoknak megfelelő, ugyanakkor közérthető elemzéseket.

A francia választásokon a muszlim szavazatok a maghrebi (Marokkó, Algéria, Tunézia), a török, illetve a nyugat-afrikai származású (elsősorban Maliból, Szenegálból, Guineaból érkezett) francia állampolgárok szavazatait jelentik. A baloldali politikusok, szociológusok és politológusok sokáig megkérdőjelezték a „muszlim szavazatok” létezését, azzal érvelve, hogy a francia muszlimok teljes jogú állampolgárok, akiknek joguk van szabadon és egyénileg szavazni. Az utóbbi években azonban a muszlim közösségek és a baloldal közötti szövetség, amelyet Franciaországban iszlám-baloldaliság néven ismerünk, mind a tudományos elemzésekben, mind a francia politikai vitákban egyre elfogadottabbá vált, és olyan kérdéseket vetett fel, mint például, hogy kire szavaznak a muszlimok Franciaországban, miért, és mekkora a szavazatuk a súlya a francia politikai rendszeren belül. Az európai migránskérdéssel kapcsolatban ezekre a kérdésekre kíván a Századvég elemzése választ adni.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. júliusi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 2,7 indexponttal romlott, míg a vállalatok gazdasági várakozása 3,0 indexponttal vált kedvezőtlenebbé az előző hónapban mért értékéhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –14,6-re, a vállalati mutató értéke pedig –15,3-re gyengült. A júliusi felmérésben a háztartások véleményének módosulása leginkább a magyarországi munkanélküliség elmúlt egy évben bekövetkezett alakulását jellemezte. Júliusban az egy havi legnagyobb negatív irányú változás a vállalatoknál Magyarország gazdasági helyzetének jövőbeli alakulására vonatkozóan következett be.

A Századvég kétnapos eszmetörténeti konferenciát szervezett Irodalom és politikai identitás címmel. A konferencián az előadók többek között azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy az eszmetörténeti szemléletmód miként hat az irodalomtörténet-írásra, illetve hogy az irodalom hogyan vesz részt a magyar politikai identitás formálásában. Téma volt az is, hogy a politikai identitás alakulása miképpen hat az irodalomra, ezen belül pedig az alkotóegyéniségek sorsára, a befogadás műveleteire, az értelmezésre, vagy éppen a művek megszületésére.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. májusi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 1,9 indexponttal javult, míg a vállalatok gazdasági várakozásai 1,3 indexponttal romlottak az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –14,5-re erősödött, a vállalati mutató értéke pedig –13,5-re gyengült. A májusi felmérés alapján jelentős javulás következett be a lakosság körében a saját anyagi helyzet megítélésében. Mindeközben a vállalatok az elmúlt egy évbeni áremeléseinek csökkenését illetően mértük a legnagyobb pozitív változást áprilisról májusra.

Add Your Heading Text Here

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.

szv riport 2024 b1 scaled

Adatalapú, ugyanakkor közérthető elemzések Magyarország legfontosabb kihívásairól!

Vásárolja meg webshopunkban most kedvezményesen!

Frissítettük feltételeinket