A Századvég Vidék Konferencia 2025-öt Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg, aki elmondta: A vidék nem a múlt, hanem a jövő része, és az ország fejlődésének motorját jelenti. Kiemelte a párbeszéd fontosságát a szakpolitikai döntéshozók és a helyi közösségek között, hiszen a fejlődéshez közös gondolkodásra és stabil szakmai alapokra van szükség, amihez a Vidék Konferencia évről évre fórumot teremt. Hangsúlyozta, hogy a vidék nem periféria, hanem középpont, ahol a helyi döntéshozók, vállalatok és közösségek nem csupán alkalmazkodnak a változásokhoz, hanem ők teremtik újjá azt.
Dr. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter nyitóelőadásában kiemelte, hogy a vidék erejét és értékét jól példázza három legutóbbi Nobel-díjasunk életútja is. Ez rávilágít arra, hogy a vidékről nem csupán a felzárkózás szempontjából, hanem a kiválóság és a versenyképesség szemüvegén keresztül is érdemes beszélni.
A miniszter hangsúlyozta: Magyarország egyik legnagyobb hagyománya és erőforrása a falu – a vidék tehát nem megoldandó probléma, hanem érték és lehetőség, amelyre ebből a nézőpontból kell tekinteni. Hozzátette, hogy ha a vidék érték és erőforrás, akkor az Európai Unió versenyképességi kihívásainak kezeléséhez is hozzájárulhat.
Dr. Pillók Péter, a Századvég Társadalmi Folyamatok Kutatóintézetének igazgatója ismertette a Századvég legfrissebb kutatási eredményeit. A 60 ezer ember megkérdezésével végzett felmérés az emberek gazdasági helyzetét, valamint a társadalmi és egyéni kilátásait járta körbe. Több témára fókuszált, így például vizsgálta a megtakarítások, az egyén anyagi helyzetének percepcióját, az infláció megítélését, a mentális egészséget, valamint az egyéni és közösségi kihívások kérdését is. Az eredményekből az látszik, hogy a megkérdezettek úgy érzik, javulni fog a pénzügyi helyzetük. Országosan mérsékelt optimizmus jellemző a konjunktúra várakozás terén, Dr. Pillók Péter szerint a boldogságérzet település típusonként változó, de országos átlagban javult, a számok azt mutatják, vidéken a boldogságérzet magasabb.
Az egyéni kihívások fókuszába az egészségügyi és pénzügyi kérdések kerültek: ezek megoldására a többség nem az államtól várja a választ, hanem saját maga igyekszik megoldani azokat.
Dr. Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke előadásában rávilágított arra, hogy a globalizációs hatások miatt az országon belüli egyenlőtlenségek erősödtek és a középső régió fejlődik a legdinamikusabban, ezért lokális hálózatosodásra és együttműködésre van szükség. A magyar vállalkozók a végletekig reziliensek, ugyanakkor önállóságuk megőrzésével és helyi, valamint regionális szintű érdekképviseleti szövetségekkel hatékonyabban tudnak fejlődni.
A versenyképes vidék lehetőségeiről beszélt Dr. Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese, aki kiemelte, hogy az ország fejlődéséhez elengedhetetlen a vidék fejlődése, hiszen itt található az ország legnagyobb erőforrás-tartaléka, ezért fontos, hogy a vidék ne néptelenedjen el, és élhető, fejlődő térségként maradjon meg. Hangsúlyozta, hogy fel kell ismerni a térségek egyedi adottságait, és nem egységes megoldásokat, hanem helyi igényekre szabott fejlesztéseket kell végrehajtani. Előadásában rámutatott, hogy a város és a vidék nem különálló kategóriák, hanem egymást erősítő, szinergikus egységek, amelyek együttműködése elengedhetetlen a sikerhez, így a városokat, illetve a hozzá tartozó térségeket egységként kell kezelni a fejlődéshez. A valódi előrelépéshez koordinált együttműködésre van szükség, amelyben részt vesznek a helyi közösségek és döntéshozók, mivel közösen könnyebb és célravezetőbb a fenntartható jövő építése.
Dr. Dukai Miklós, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati államtitkára a szekció felvezető előadásában felidézte, hogy 1990-ben, a rendszerváltozás után az önkormányzatoknak rendkívül széles feladatkört kellett ellátniuk. Hangsúlyozta, hogy 2010-ben a kormány által végrehajtott adósságkonszolidáció jelentős mérföldkőnek számított az önkormányzati rendszer történetében, hiszen ez teremtett „tiszta lapot” a szektor számára. Mint mondta, enélkül az intézkedés nélkül ma nem lehetne működőképes önkormányzati rendszerről beszélni Magyarországon.
Az önkormányzatok szerepe a vidék megtartó erejében című kerekasztal-beszélgetést Dr. Csite András a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ ügyvezetője vezette.
Dr. Dukai Miklós, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati államtitkára szerint sokkal erősebb együttműködésre van szükség a polgármesterek között. Szerinte a működési kérdések mellett azt is újra lehet gondolni, mit finanszíroz a központi költségvetés és mit az önkormányzat. Hozzátette: a tehetős önkormányzatoktól jogosan várnak hozzájárulást az elmaradott települések.
Szemereyné Dr. Pataki Klaudia Kecskemét polgármestere az elmúlt év fontos eredményének nevezte, hogy most már nem csak Budapesten lehet elérni minőségi kultúrát. Példaként hozta, hogy az MVM támogatásával tudtak Kecskemétre koncertet szervezni. Ehhez hasonló rendezvényből szerinte többre lenne szükség. Beszélt arról is, hogy a járási feladatokat a környező településekkel felosztották maguk között, ez pedig segíti a régió fejlődését. Hozzátette: a Versenyképes Járások Programban rendelkezésre álló forrásból Kecskemét az összeg 30 százalékát kapta, a többit azok a települések, ahol nagyobb szükség van erre a fejlesztési forrásra.
Dr. Hanusi Péter Mátészalka polgármestere, valamint a TÖOSZ elnöke szerint Magyarországon nagyon erős önkormányzati rendszer van, ami egyedülálló Európában. Úgy látja, a hatékony működés akkor érhető el, ha sikerül egyensúlyt tartani a centralizált és decentralizált feladatelosztás között. Előrevetítette, hogy előkészítenek egy javaslatot a Modern Városok Programból és a Magyar Falu Programból kimaradó 106 kis és középváros fejlesztésére, amelynek részleteit decemberben tárják majd a szélesebb nyilvánosság elé.
Kreicsi Bálint Salgótarján polgármestere szerint számukra a legnagyobb kihívás a fiatalok elvándorlása. Hozzátette, hogy ennek oka az is volt, hogy a településen sokáig nem volt felsőoktatási intézmény. Kifejtette: mindenkinek közös érdeke, hogy a fiatalok ne valamelyik távoli városban folytassák tanulmányaikat, hanem helyben. Fejlesztési területként a helyi iparűzési adórendszer újragondolását nevezte meg, amely könnyítheti a finanszírozási problémákat.
Mákos Árpád Battonya polgármesterre arra hívta fel a figyelmet, hogy a hozzájuk hasonló, 5000 fő körüli lakosságszámú kisvárosok – a méretükből fakadóan – a legtöbbször kimaradnak a fejlesztési programokból. Esetükben az a kihívás, hogy Orosházára jut a legtöbb fejlesztési forrás, így szerinte az elosztások arányosságán lehetne javítani, de jelentős fejlődési lehetőségeket lát a románia schengeni csatlakozás hozadékaként.
1. szekció | A vidék fejlesztésének irányai
„A vidék erő, a föld érték és felelősség” – fogalmazott nyitó előadásában Dr. Nagy István agrárminiszter. Az erős agrárium élhető vidéket jelent, a magyar gazdaság tartópillérét, gerincét a magyar gazdák adják. Ismertette a magyar vidék fejlesztését szolgáló programokat, összegezte a magyar agrárium és vidék jelenlegi helyzetét, az eddig elért eredményeit és a végrehajtott fejlesztéseket, valamint megfogalmazta a jövőbeli célokat és kilátásokat. A 2010 óta elért történelmi fejlődésben kiemelt szerepe van a vidékfejlesztési program támogatásainak és a Magyar Falu Programnak. Dr. Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy 2020 óta dinamikusan nő a fiatalok száma az agráriumban, illetve az agrár területeken felsőoktatásban tanulók száma is. Hangsúlyozta, hogy föld nélkül nincs mezőgazdaság, mezőgazdaság nélkül pedig nincs élelmiszeripar. Elmondta, hogy a hazai élelmiszeripar kulcsfontosságú, mivel az élelmiszerbiztonságot és rövid ellátási láncokat jelent, illetve hozzájárul a világhírű magyar gasztronómiához. Hozzátette, hogy a vidék képes megújulni, a szülőföld tele van lehetőségekkel és jelenleg is a szemünk előtt születik újjá a 21. századi magyar modern mezőgazdaság.
Schultz Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidékfejlesztés Üzletág üzletág-igazgatója előadásában ismertette a Járási Fejlesztési Potenciál Index alapján készített kutatását. Az index komplex módon, több szempont alapján elemzi a térségek fejlesztési lehetőségeit, és célja, hogy választ adjon arra, hogy mely térségekben milyen típusú beavatkozások lehetnek a leghatékonyabbak, hol milyen irányú fejlesztések indokoltak, illetve milyen tartalékokkal rendelkezik az adott térség. Az index alkalmazásával készült elemzéseket régiós bontásban ismertette, rávilágítva az eltérő adottságokra és potenciálra. Hozzátette, hogy a fejlesztéspolitika éppen a klaszterek heterogén mivolta miatt nem lehet egységes, hiszen a különböző térségekben más-más területek fejlesztése szükséges. Kiemelte, hogy kulcsfontosságú a digitális fejlesztések végrehajtása, a fiatalok helyben tartása, valamint a régiók megfelelő fejlődési pályájának megtalálása.
Czunyiné Dr. Bertalan Judit területfejlesztésért felelős államtitkár az előadásában a területfejlesztés vidékspecifikus aspektusait és eszközeit járta körül, különös tekintettel a funkcionális egységekre és a városhálózatra, valamint a városok és vonzáskörzetük, illetve perifériájuk kapcsolatára. Hangsúlyozta, hogy a vidék, mint fogalom átalakult, hiszen a vidék nem értelmezhető a városok nélkül, ahogyan a város sem értelmezhető a térsége, vonzáskörzete nélkül, ezért is van szükség erős koordinációra a szakpolitikai döntéshozatal során. Bemutatott egy közvélemény-kutatást is, amely rávilágított arra, hogy hogyan jelenik meg a vidéki identitás a különböző településtípusokban, és hogy ma már a fő törésvonalat nem a város–vidék, hanem a nagyvárosok és agglomerációjuk és a kis- és középvárosok és vidékük jelenti. Ismertette a Versenyképes Járások Program alapelveit, sarokpontjait, kulcsszereplőit, fejlesztési céljait, valamint a megvalósított projekteket és az azokra fordított források mennyiségét is.
A „Térségfejlesztés a gyakorlatban – a hazai terület- és vidékpolitika kihívásai, fejlődési pályái” című kerekasztal-beszélgetésen Czunyiné Dr. Bertalan Judit a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára, Dr. Viski József az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára, és Dr. Szepesi Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetője vett részt, a beszélgetést Schultz Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidékfejlesztés Üzletág üzletág-igazgatója moderálta. A kerekasztal-beszélgetés során arra a kérdésre keresték a választ, hogy valóban felértékelődött-e a vidék szerepe, majd ezt követően az uniós vidékfejlesztési források helyzetét elemezték, végül pedig az elképzeléseiket vitatták meg a vidék jövőbeli élhetőségi szempontjairól.
Czunyiné Dr. Bertalan Judit hangsúlyozta a vidék fontosságát, hiszen amellett, hogy vidéken erősebb a társadalmi összetartozás és a kötődések, a vidék erősítésének kulturális ereje is van. Kiemelte, hogy a kutatási eredmények bizonyítják, hogy egyes régiókban milyen fejlesztések és uniós források szükségesek ezek végrehajtásához. Hozzátette, hogy kulcsfontosságú a szakpolitikai döntéshozatal során az együttműködés, illetve, hogy a fejlesztéspolitikának a célja nem lehet a vidék városiasítása, hanem annak fő fókuszában a vidéki települések biztonságos, egészséges, természetes mivoltának fenntartása kell, hogy legyen.
Dr. Viski József kiemelte, hogy az elmúlt évek válságai során számos új kihívás jelent meg a vidékpolitikában, amelyek régiónként egészen más jellegűek Európa-szerte, emiatt fontos, hogy minden ország a számára leginkább megfelelő szakpolitikai döntéseket hozza meg, és ne egységes szempontok szerint kelljen az uniós forrásokat felhasználni. Hangsúlyozta, hogy Magyarország 80%-os társfinanszírozást folytat, ezzel Magyarország az egyetlen EU-tagállam, ahol ilyen mértékű vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre.
Dr. Szepesi Balázs úgy fogalmazott, hogy „megváltozott a vidékhez való hozzáállás tudata”, és büszkeséggé vált a vidék. Az uniós forrásokat érintő kérdésben Dr. Szepesi Balázs is kiemelte, hogy a forrásfelhasználás elsődleges célja, hogy azok megfelelő és hasznos fejlesztésekhez járuljanak hozzá. Hozzátette, hogy vidéken az életszínvonal és az életminőség dinamikusan nő, és a társadalmi különbségek csökkennek, illetve ezek nem a város–vidék törésvonalból adódnak.
Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Makrogazdaság Üzletágának üzletág-igazgatója „A vidék fejlődésének trendjei” címmel tartott felvezető előadást, amelyben a vidék gazdasági fejlődésének főbb trendjeit mutatta be. Ismertette a régiók gazdasági fejlettségét, az egy főre jutó GDP alakulását és a térségi gazdasági különbségeket. Elhangzott, hogy a gazdaság bővüléséhez hozzájárult az úthálózat fejlesztése is, valamint, hogy az elmúlt 13 évben folyó áron a külföldi közvetlen befektetések állománya megduplázódott, a hazai keresetek pedig háromszorosára emelkedtek. Isépy Tamás kiemelte a területi különbségeket vármegyei bontásban is, hangsúlyozva, hogy a munkaerő-tartalék fokozatosan csökken, és leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében maradt még jelentősebb potenciál ezen a téren.
A szekció második kerekasztal-beszélgetésén Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője és Hegedűs Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Makrogazdaság Üzletágának vezető elemzője vett részt, a beszélgetést Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Makrogazdaság Üzletágának üzletág-igazgatója moderálta.
A „Regionális konvergencia” címet viselő kerekasztal-beszélgetésen szó esett arról, hogy mennyire egységes az egyes vármegyék és régiók felzárkózása Magyarországon, hol érhetők tetten egyenlőtlenségek, illetve ezeket milyen folyamatok erősítik vagy mérséklik, valamint a résztvevők megvitatták a nehézségeket és a kitörési pontokat.
Bányai Gábor úgy fogalmazott, hogy „észak és dél háborúja” zajlik, vagyis a déli országrész folyamatosan próbál felzárkózni az északihoz, ami folyamatosan dinamikusan fejlődik. Hangsúlyozta, hogy a déli országrész lemaradása elsősorban abból fakad, hogy az elmúlt évek válságai, a klímaváltozás és a vízhiány negatív hatással volt az agráriumra.
Héjja Csaba kiemelte, hogy több régió is folyamatosan fejlődik, és Magyarország felzárkózott az EU-átlaghoz. A régiók közötti egyenlőtlenségek okaként a tőkekoncentrációt nevezte meg, hiszen a vállalatok odavonzzák a munkaerőt, ezáltal nőhetnek az egyenlőtlenségek térségenként.
Hegedűs Tamás is megemlítette, hogy továbbra is jelentősek a területi különbségek a főváros és a vármegyék, valamint a régiók között, ugyanakkor a változások dinamikájában fordulat történt 2010 után. A GDP-termelésből Budapest 38, a közép-magyarországi régió 50 százalékkal részesedik. Erőteljes a népességkoncentráció is: 25 év alatt a főváros és Pest vármegye összesen 190 ezer fővel gyarapodott, míg a többi 18 vármegye népessége 850 ezer fővel csökkent. Míg azonban 2010 előtt folyamatosan nőtt az olló, és a növekedésből is a fejlettebb régiók részesedtek elsősorban, addig 2010 után a szegényebb régiók fejlődtek nagyobb ütemben, így csökkenni kezdett a fejlettségi rés.
2. szekció | Fenntartható vidék: energetika és ESG
Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára szekciófelvezető előadásában rámutatott, hogy az Európai Unió energiaimport-szerkezete az elmúlt időszakban érdemben nem változott, és az importkitettség is továbbra is rendkívül magas. Kiemelte, hogy a két legfontosabb energiahordozó, a kőolaj és a földgáz esetében az EU 89, illetve 98 százalékban importfüggő. Hozzátette: Magyarország más irányt képvisel, hiszen a földgáz-fogyasztás 20–25 százalékát hazai termelésből fedezi. Megjegyezte továbbá, hogy az energiakereskedelem az uniós tagállamok között alacsony szintű, és ez gyakorlatilag minden energiahordozóra igaz.
Dr. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának igazgatója a kerekasztal-beszélgetést megelőző előadásában a Századvég Európa Projekt-kutatásának energiapolitikai eredményeit ismertette. Mint elmondta, az energiaszegénység adatai aggasztóak az Európai Unióban: a lakosság 22 százaléka fűtési, míg 26 százaléka díjfizetési nehézségekkel küzd. Hozzátette, hogy a megkérdezettek 59 százaléka nem tartja elfogadhatónak, hogy az uniós zöldpolitika következtében az európai iparvállalatok többszörös árat fizetnek a szén-dioxid-kibocsátásuk után, mint amerikai vagy kínai versenytársaik.
Az Energiacsapdában Európa című kerekasztal-beszélgetést Dr. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia-és Klímapolitika Üzletág igazgatója vezette.
Dr. Barkasziné Dr. Takács Katalin, az FGSZ Zrt. Jog és Szabályozás igazgatója kiemelte, hogy az orosz földgáz az elmúlt időszakban démonizálttá vált, pedig korábban tiszta, jó minőségű és olcsó energiaforrást jelentett a térség számára. Hozzátette: az Európai Unió célkitűzései szerint az orosz források kiváltása amerikai LNG-vel történne, ami viszont újabb függőséget vetíthet előre. Rámutatott arra is, hogy az EU eddig nem tudta biztosítani az energia megfizethetőségét, pedig ez az egyik legfontosabb célkitűzés kellene, hogy legyen.
Deme Krisztián, az MVM Zrt. ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy az energiastabilitás fenntartása érdekében beruházásokra van szükség. Mint mondta, elengedhetetlen, hogy a tárolók télen betárolni, nyáron pedig kitárolni tudjanak, ami korábban nem volt magától értetődő. Hasonló beruházások szükségesek a villamosenergia-rendszerben is, különösen a megújuló források kiegyensúlyozása érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy az időjárás is hatással van az energiabiztonságra, ezért például szélálló vezetékek kialakítására is szükség van.
Kiemelte: az EU versenyképessége visszaesett, és többlet terhet visel Amerikával és Kínával szemben, amit le kell küzdeni. Ehhez magyar kreativitásra és olyan beruházásokra van szükség, amelyek egyszerre növelik az ellátásbiztonságot és a versenyképességet.
Dr. Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke szerint az energetikai szektort jelenleg két fő trend határozza meg: az energiaválság és a dekarbonizáció. Rámutatott, hogy az energiaválság idején rendkívül gyorsan változtak a keresleti-kínálati viszonyok, a háború kitörése pedig drasztikus fordulatokat hozott. Bár nehéz pozitívumot találni a helyzetben, az elnökasszony szerint az egyik ilyen, hogy az államoknak hosszú idő után először volt lehetőségük élesben alkalmazni a kríziskezelő képességüket.
Kiemelte, hogy a vállalatok korábban nem voltak rákényszerítve hatékonyságjavító intézkedésekre, most azonban a „túlélés érdekében” kénytelenek voltak lépni. Emellett a fogyasztók tudatossága is jelentősen nőtt, ami új motivációkat és beruházási igényeket hozott. Dr. Juhász Edit szerint ezek a folyamatok mutathatnak kiutat az energiacsapdából.
Dobos Balázs, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Innováció és Vállalati Fenntarthatóság Üzletág igazgatója a kerekasztal-beszélgetést felvezető előadásában rámutatott: a fenntarthatóság, mint alapelv ma már a vállalkozások és a lakosság számára egyaránt fontos érték.
Előadásában kiemelte: adatokkal is igazolható, hogy a jobb fenntarthatósági teljesítmény egyben jobb üzleti teljesítményt is eredményez, amennyiben az ilyen jellegű tevékenységeiket átgondolt stratégia mentén, pragmatikus megközelítéssel végzik a vállalatok. A Századvég kutatásának eredményei szerint a fenntartható működés a lakosság és a vállalatok számára is fontos cél, ugyanakkor a magas költségek sok esetben akadályozzák a megvalósítást. A felmérésből az is kiderült, hogy a támogatások és a bizonyított költségcsökkentések motiválhatnák leginkább a vállalatokat fenntarthatósági intézkedések bevezetésére.
A Fenntarthatóság és versenyképesség Európában című kerekasztal-beszélgetést szintén Dobos Balázs vezette.
Dr. Besenyei Mónika, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének igazgatója szerint nincs egységes hozzáállás a hazai ESG-piacon, de a kommunikációnak köszönhetően a vállalatok már egyre többet tudnak a témáról. Hangsúlyozta, hogy a szabályozás tisztázta a legfontosabb ESG-vel összefüggő fogalmakat, ami nagyban segíti az eligazodást a piaci szereplők számára. A legfontosabb lépésnek, amelyet minden vállalat megtehet, a saját működés vizsgálatát tartja, ez lehet az alapja a jól átgondolt fenntarthatósági célú fejlesztéseknek.
Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) igazgatója szerint Brüsszel túlszabályozta a rendszert, a valódi fenntarthatósági cselekvés helyett a beszámolásra és túlzott adminisztrációra helyezte a hangsúlyt. Szerinte ésszerűbb lett volna a kezdetektől a racionalitás talaján maradni, ahogyan azt a hazai szabályozás tette. Ugyanakkor pozitívumként említette, hogy egyre több vállalat érdeklődik az ESG és fenntarthatóság témája iránt, illetve támaszkodik egyre nagyobb mértékben az SZTFH és partner szervezeteinek tudásbővítő, gyakorlati segítséget nyújtó anyagaira és megoldásaira, mint például az ESG kérdőív kitöltését segítő kalkulátor.
Hunyadi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára egyetértett abban, hogy a korábbi szabályozási menetrend módosult, ám ennek pozitív hatásai is vannak – például az adminisztráció csökkentése és egységesebb keretrendszer kialakítása. Ezek időt és lehetőséget biztosítanak a hazai vállalkozásoknak is a felkészülésre. Ugyanakkor hozzátette, hogy az Omnibus-ügy lezáratlansága és az új elemek folyamatos megjelenése miatt jelenleg kivárás tapasztalható a piacon. A vállalkozásfejlesztési szakterület ezzel együtt folyamatosan dolgozik azon, hogy ösztönzőket nyújtson a hazai vállalkozások számára a fenntarthatóbb működés elősegítése érdekében.
3. szekció | Online polcok, kulturális terek?
Kelemen Gábor, a Digitális Üzletág vezetője előadásában a Századvég 2025 nyarán zárult átfogó e-kereskedelmi kutatásának eredményeit ismertette. Előadásának legfontosabb konklúziója az volt, hogy miközben folyamatosan nő hazánkban az online vásárlók, valamint az online értékesítő mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok aránya, illetve növekszik az online csatornákon keresztül realizált vállalati árbevétel mértéke is, a belföldi e-kereskedelem volumene, részesedése a kiskereskedelmi forgalomban stagnál, ami – egyéb felmérések eredményeit is figyelembe véve – arra enged következtetni, hogy ebből a bővülésből egyre nagyobb arányban részesednek a hazai hivatalos statisztikák által nem mért nemzetközi e-kereskedelmi platformok.
A kutatás eredményei alapján a regionális és globális szereplők egyre erőteljesebb piaci jelenléte mögött meghúzódó okok között az e-kereskedelem globalizálódása, a platformosodás jelensége, a mesterséges intelligencia alapú megoldások terjedése és az egyre inkább személyre szabott ügyfélélmény állnak. A hazai hátterű e-kereskedelmi szereplők piaci részesedésének a nemzetgazdaságilag indokolthoz képesti alacsonyabb arányát pedig többek között a hazai (elsősorban mikro- és kis) vállalkozások digitális felkészültségének alacsony szintje, finanszírozási korlátok, a munkaerőpiacon elérhető kevés számú szakember, illetve a felsőoktatásból releváns tudással kikerülő munkavállalók alacsony száma, a hazai piac mérete, valamint az exportalapú gondolkodás hiánya és okozza.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára kifejtette: több programot is hirdettek a digitális képességek fejlesztésére, és ugyanebből a célból hoznak létre két kockázatitőke-alapot is. Suppan Gergely fejlesztendő területnek nevezte a hazai vállalkozások erőteljesebb MI használatát, itt ugyanis megítélése szerint a cégek nagyon le vannak maradva a külföldi vetélytársakhoz képest. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a külföldi online vásárlások mértéke folyamatosan nő, ami – a hazai statisztikai adatokat látva – egyértelműen a határokon átnyúló e-kereskedelem erősödésének jele.
Madar Norbert, a PwC Magyarország senior managere szerint a hazai hátterű szereplők lemaradása mögött komplex tényezők húzódnak meg. A legtöbben nem értik, hogy kereskedelmi képesség helyett digitális készségekre volna leginkább szükség az e-kereskedelemben, a specializálódás helyett pedig egyre inkább a sokféle árut és szolgáltatást nyújtó webáruházaké a jövő. Csomagautomaták terén prosperál a hazai piac, több mint 10 ezer automata van ma már Magyarországon. Elmondása szerint az is általános jelenség, hogy a hazai vállalatok kevesebbet fordítanak a professzionális működésre, mert az nem hoz azonnali bevételt.
Petri Dániel, a BioTech USA Magyarország ecommerce vezetője szerint jelenleg a legnagyobb kihívás a hirdetési költségek jelenetős, 10-25 százalékkal történő emelkedése. A brandnek sokat segített az FC Barcelonával kötött együttműködés, ami megemelte a BioTech USA márkaértékét is. Azt tapasztalják ugyanakkor, hogy a nemzetközi stagflációs környezet miatt egyes vásárlói rétegek átpártolnak az olcsóbb termékekre.
Szalma Rita, a Temu senior business development managere szerint a külföldi cégek többet költöttek a digitális edukációra, emiatt sikeresebbek ebben a szektorban. A jó szakemberek nemzetközi viszonylatban is kapósak, ezzel a jelenséggel a már eleve munkaerőhiánnyal küzdő hazai szektornak is szembe kell néznie. A magyar vállalkozásoknak szerinte be kell látni, hogy – a sikeres működés érdekében – nem csak terméket, hanem egyre inkább élményt is el kell tudni adni a vásárlóknak.
Ezután Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára tartott előadást. Kiemelte, hogy nem kultúra fogyasztókra, hanem kultúra megélőkre van szükség. A polgári kormány a kultúra területén az egész Kárpát-medencében gondolkodik; jelenleg 12 ezer kulturális feladatot ellátó intézmény van: könyvtárak, közművelődési intézmények, levéltárak és múzeumok is. Hozzátette: a kulturális ágazatnak le kell követnie a piaci mechanizmusok átalakulását. A leszakadt térségek számára külön figyelmet kell szentelni, akár a pályázatok kiírásánál is, ezzel segítve ezeket a régiókat.
Két tér, egy élmény? – Online és offline kultúrafogyasztás a fővárosban és vidéken a 18-35 évesek körében címmel tartott előadást Dr. Horváth Orsolya, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Oktatás és Kultúra Üzletágának igazgatója. A legfrissebb kutatásból kiderült, hogy a fiatalok digitális felületeken, leginkább streaming platformokon fogyasztanak kulturális tartalmakat. Ez pedig új tartalomformákat hív életre, ilyenek például a hibrid kulturális programok, amelyek egyszerre egyéni és közösségi élmények a digitális térben. A kulturális preferenciákat vizsgálva kiderült, hogy a megkérdezettek 67 százaléka hetente többször is hallgat zenét. Arra a kérdésre, hogy kikkel látogatnak kulturális programokat, leginkább az volt a válasz, hogy a családdal, családtagokkal, illetve barátokkal.
A Digitális generáció – kulturális váltás? című kerekasztal-beszélgetésen
Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, arról beszélt, hogy nagyon bízik a fiatalokban e téren. Példaként hozta, hogy az utóbbi években újra feltámad az igény a népművészet iránt. Szerinte a covid idején a kulturális terület hatalmas fejlődésen ment keresztül, mert sokan váltottak online platformokra, mert máshol nem volt lehetőségük megmutatni magukat.
Dr. Juhász Erika, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmafejlesztési igazgatója, a Debreceni Egyetem tanszékvezető docense szerint az online és offline kulturális teret fontos összekapcsolni. A fiatalok offline programokról egyre több videót gyártanak online felületre. A covid szerinte is sokaknak adott lehetőséget bemutatkozni, de jó pár előnyét nem vitte tovább az ágazat annak az időszaknak. Ilyen például, hogy egyre kevesebben közvetítenek online, offline előadásokat.
Forczek Győző, a Csabagyöngye Kulturális Központ szervezési és kommunikációs igazgatóhelyettese szerint egyértelműen az offline kultúra felé kell terelni a fiatalokat. Békéscsabán a fiatalok teret szeretnének, ahol saját maguk alkothatnak. Jó példának tartja azokat a crossovereket, ahol a klasszikus kulturális tartalom találkozik a populárisabb tartalmakkal. Két példát hozott, az egyik esetben Bachra break táncolnak, a másik esetben az ismert DJ Martin Garrix dalát dolgozta fel nagy szimfonikus zenekar.
Dr. Réti Gergely, az MCC Ifjúságkutató Intézetének ifjúságpolitikai szakértője és kutatója a kultúra fogyasztás kapcsán az ifjúsági szervezetek szerepéről beszélt. Tavaly Magyarországon több mint 1,5 millió ember vett részt valamilyen fesztiválon, ez is azt bizonyítja, hogy nagyon komoly igény van a kultúrára. Szerinte a cserkész mozgalom vagy a Rákóczi Szövetség a fiatalok számára olyan közeget kínál, ahol hagyományos értékek mentén biztosítanak kulturális programokat. Emellett a családi minta fontos tényező, hiszen a legtöbb kulturális mintát onnan hozzuk magunkkal.
Forrás: Századvég-szerkesztés, MTI
