A Vidék Konferencia 2024-et Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg, aki elmondta: a Századvég kutatási tevékenységének fókuszában előkelő helyen szerepel a vidék gazdaságának és társadalmi folyamatainak követése. Mivel idén Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, így ennek apropóján a vidékfejlesztés európai dimenzióját is elemezték a kutatók. Ezek alapján elmondható az, hogy a földrajzi, a fejlettségi és a kulturális különbségek ellenére a vidéki emberek hasonló problémákkal és értékrenddel rendelkeznek szerte a kontinensen.
Vidék nélkül nincs Magyarország
Magyarország Kormányának 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterve csaknem 4000 milliárd forintot mozgat meg a gazdaságban jövőre a gazdaság fejlesztése érdekében – erről már Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter beszélt előadásában. A tárcavezető hozzátette, a program három nagy témakört foglal össze: a jövedelmek vásárlóerejének növelését, az elérhető lakhatás biztosítását és a Demján Sándor Program megvalósítását.
A Századvég a magyar gazdák és a magyar termékek megítélésével kapcsolatos kutatási eredményeit dr. Pillók Péter, a Századvég Társadalmi Folyamatok Kutatóintézetének igazgatója ismertette. Az előadásában kiemelte: Magyarországon a mezőgazdaság megítélése pozitív. Hozzátette: a magyar lakosság előnyben részesíti a hazai termékeket a külföldi árukkal szemben. A kutatásból többek között kiderült az is, hogy a megkérdezettek szorgalmas és jól képzett embernek tartják a magyar gazdákat.
Magyarország lelke a vidék – mondta dr. Nagy István, agrárminiszter. A miniszter az agrár- és vidékfejlesztési programok jelentőségét hangsúlyozta, melyek a községek és járások fejlődését célozzák. Előadásában kiemelte, hogy a fejlődő infrastruktúra, az épülő bölcsődék, óvodák, iskolák mind-mind azt jelzik, hogy van és lesz is jövője a vidéknek. Kiemelte: a magyar mezőgazdaság csak akkor lehet sikeres a jövőben, ha képes lesz a teljesítmény növelésére és a gazdálkodók tudatosságának erősítésére. A tárcavezető elmondta, a fiatalokat kiemelten kell kezelni a mezőgazdaság vonatkozásában, és be kell mutatni nekik, hogy az agráriumban van perspektíva, hosszú távú megélhetési lehetőség.
Ezt követően dr. Vitályos Eszter, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, kormányszóvivő, országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a Magyar Falu Program keretében számos intézkedést vezettek be annak érdekében, hogy elősegítsék a falvak fejlődését és ezzel lassítsák a népességcsökkenést. A program eredményeként 1200 településen megállt a népességfogyás. A kormány célja, hogy minden falu számára elérhető legyen a támogatás, a versenyképes járások és a területfejlesztés érdekében. A saját választókerületével, a Pilis–Dunakanyar régióval kapcsolatban elmondta, kiemelten fontossá vált a terület közlekedésének fejlesztése. Ennek érdekében pedig a versenyképes járások program részeként a kormány a helyi önkormányzatok támogatásával segíti az úthálózat fejlesztését.
Európában a vidéki lakosság józanabbul gondolkodik a legmeghatározóbb politikai kérdésekben
Az uniós vidékfejlesztési- és kohéziós alapok jelenlegi rendszere megőrzésének fontosságát hangsúlyozta Győri Enikő, európai parlamenti képviselő. Hozzátette: az egységes piac kialakítása során fontos cél, hogy ne csak a nagy gazdaságok, hanem a kisebb vállalkozások is részesülhessenek a támogatásokból. Kiemelte, hogy Brüsszelnek meg kell értenie a gazdatüntetések üzenetét a Közös Agrárpolitika ideológia-vezérelt átalakítási tervei kapcsán ahhoz, hogy hatékony stratégiákat alakíthassanak ki a következő ciklusra.
A konferencián Hidvégi Áron, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese ismertette az Európa Projekt – a Századvég egész Európára kiterjedő felméréssorozatának – legfrissebb eredményeit. Kifejtette: Európában a vidéki lakosság a nagyvárosiaknál józanabbul, pragmatikusabban gondolkodik a legmeghatározóbb politikai kérdésekben.
A konferencia délelőtti része egy kerekasztal-beszélgetéssel ért véget, amelyet Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója moderált. A szakértők azt a témát járták körül, hogy az európai vidék felemelkedéséhez milyen politikai lépésekre van szükség, illetve milyen megoldási lehetőségeket látnak.
Dr. Ágostházy Szabolcs, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár elmondta: Európa sokrétűsége letükröződik Magyarországon is. Szerinte – ahogy Európában, úgy itthon is – a fejlesztéspolitikai programok sikere azon múlik, hogy mennyire vonják be a döntéshozatalba a regionális szereplőket.
Az önkormányzati világ nélkül nincs fejlesztési politika – jelentette ki dr. Dukai Miklós, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati államtitkára. Hozzátette: Magyarországon a 3200 település egyszerre 3200 egyedi kihívás és 3200 lehetőség, amelyet a kormány támogat.
Dr. Kovács Árpád, a miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja elmondta: míg hazánkban a politikusok többsége vidéki háttérrel rendelkezik, addig Európában a vezetők többsége nagyvárosi háttérből érkezik, ez a különbség pedig tetten érhető abban is, ahogy viszonyulnak a vidékfejlesztés kérdésköréhez. Hozzátette: Budapest és a vidék viszonylatában, az életfeltételek terén, kiegyenlítődés várható a vidékfejlesztési politikának köszönhetően.
Dr. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője elmondta: Európában mindennapi kérdésekben hatalmas ellentét alakult ki a döntéshozók és a társadalom széles csoportjai között. Ez pedig komoly változásokat irányoz elő politikai téren is. Példaként hozta az atomenergia kérdését, amelyet a politikusok több országban nagyon elutasítottak, de társadalmi nyomásra ma már Európában egyre többen vannak az atomenergia támogatói között.
A vidék versenyképessége
Délután három szekcióban folytatódott a konferencia. A vidék versenyképessége címet viselő szekcióban a nyitóelőadást Kelemen Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletágának vezetője tartotta. Az előadásban az üzletágvezető kitért arra, hogy miért fontos egy ország gazdasága szempontjából a digitalizáció, miként teljesít hazánk ezen a területen, illetve beszámolt annak a friss kutatásnak az eredményeiről is, amelyek a hazai digitális gazdaság egyre növekvő nemzetgazdasági súlyát támasztják alá.
Ezután egy kerekasztalbeszélgetéssel folytatódott a program. Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója vezetésével a politikusok és szakértők arra a kérdésre keresték a választ: Miként lehet Magyarország az évtized végére technológiai értelemben az EU 5 legfejlettebb országainak egyike?
Az elmaradott hazai térségek infrastrukturális fejlesztése elengedhetetlen – hangsúlyozta dr. Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter. Hozzátette: mérsékelni kell az egyes országrészek között meglévő infrastrukturális különbségeket, segítve ezzel a rossz munkaerőpiaci és elvándorlási adatokat mutató régiók felzárkózását.
Szita Károly, Kaposvár polgármestere szerint a vidék versenyképességének növelésében kulcsszerepet játszik az oktatás és a kutatás-fejlesztés támogatása. Példaként hozta, hogy amint a kaposvári egyetemen elindultak speciális képzések, megjelentek a városban azok a cégek, amelyeknek ilyen szakemberekre volt szükségük. Hozzátette, a cél az, hogy a helyi képzések alkalmazkodjanak a gyors technológiai fejlődéshez, valamint megfelelő oktatási és képzési lehetőségek jöjjenek létre a helyi munkaerőpiaci igényekhez igazodva.
Dr. Vinnai Balázs, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke a bevezető előadás megállapításait megerősítve kiemelte, hogy a GDP és a technológiai fejlettség kéz a kézben jár, és noha a digitális infrastruktúra fejlettségét tekintve hazánk uniós szinten is jól teljesít, a KKV-k digitális felkészültsége területén továbbra is komoly lemaradás tapasztalható, ami negatívan hat az ország versenyképességére. Az IVSZ elnöke azt is hangsúlyozta, hogy „a technológia önmagában nem épít országot”, azt tudni kell használni is.
Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár (NGM) is egyetértett azzal, hogy a hazai KKV-k fejlődésének egyik motorja éppen a technológiai adaptáció erősödése lehetne. E téma kapcsán dr. Navracsics Tibor kifejtette, hogy az általános, egész országra kiterjedő KKV-fejlesztési programoknak a mai fejlettségi szinten nincs értelme, hangsúlyozva a területi aspektus érvényesítésének fontosságát. Az NGM államtitkára válaszában elfogadta, hogy egyetért abban, hogy ezt a vállalati szektort nem lehet egy egységként kezelni, és a támogatáspolitikai eszközök tervezésekor mindenképpen szükség van valamilyen akár földrajzi, tevékenység szerinti, vagy éppen eredmény szerinti szegmentációra.
A vidéki vállalkozások többsége szeretne beruházni – mondta előadásában Garamvölgyi Balázs, az MBH Forrás Zrt. vezérigazgatója. Megismételte: a mai piaci helyzetben szükség van a tanácsadói háttérre, mert ma már egy könyvelő nem mindig tud segíteni ezekben a kérdésekben.
Schultz Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidékfejlesztés Üzletágának vezetője előadásában elmondta, hogy az agrárium legnagyobb kihívásai a generációváltás hiánya és a demográfiai helyzet. Hozzátette: a felmérések egyértelműen mutatják, a Versenyképestudás-index tekintetében Győr és Budapest környéke kiemelkedik.
Ezután Versenyképes települések, versenyképes térségek címmel tartottak kerekasztal beszélgetést, ahol dr. Nobilis Márton, élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország jelentős fejlődés közepén jár, és nagy lehetőségek előtt áll. Kifejtette továbbá azt, hogy az agrárszakképzésben modern technológiákat vezetnek be, amely az utánpótlás és a vidéki élet fenntartása szempontjából elengedhetetlen. Ebben egyetértett Bányai Gábor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztési biztosa is, aki hozzátette: a dél-alföldi régióban az éghajlatváltozás és az aszály is egyre nagyobb kihívást jelent, ami hosszútávon veszélyezteti a földművelést.
A vidéki versenyképesség növelését gátolja az önkormányzati struktúra jelenlegi formája – mondta Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ ügyvezetője. Kiemelte: fontos lenne, hogy az állami cégek olyan városokba települjenek, ahol hozzájárulhatnak a helyi gazdasági fejlődéshez.
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a lakosság vidéken tartásának legfontosabb 4 feltétele: a megélhetés, az egészségügyi ellátás, a kulturális lehetőségek és a közbiztonság. Ezek alapján Budapest mellett Debrecen, Pannonhalma és Budakeszi tartozik a legélhetőbb települések közé.
Fenntartható vidék: energetika és ESG
A Fenntartható vidék: energetika és ESG című szekció nyitóelőadásában dr. Kökény László, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának szenior tanácsadója a Századvég nagymintás energetikai közvélemény-kutatásának legfontosabb megállapításait mutatta be. Az eredményekre hivatkozva kiemelte, hogy a magyar lakosság számára az energiafüggetlenség már nem csak nemzeti, hanem a háztartások szintjén is kiemelt prioritást élvez, melynek megvalósulását a napelemes rendszerek elterjedésében látják.
Az előadást egy energetikai panelbeszélgetés követte, melynek felvezetéseként dr. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője kiemelte, hogy az energiaválság nem ért véget, ami jelenleg is kihívások elé állítja a hazai energiapolitikát. Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy látja, hogy jelenleg egyensúly van az energiapicon, de ez az egyensúly nagyon törékeny, ezért a nyersanyag-beszerzések diverzifikációjára kell törekedni. Fazekas László, az MVM Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy az energiaválságból csak azok az energiavállalatok tudtak pozitívan kijönni, melyek több lábon álltak és nem voltak likviditási gondjaik. Dr. Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója a cseppfolyós gáz kapcsán hangsúlyozta, hogy hosszútávú szerződésekkel és megfelelő kapacitástervezéssel az LNG is tekinthető biztonságos földgázbeszerzési forrásnak hazánk szempontjából. Majd dr. Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke elmondta, hogy a háztartások egyre nagyobb arányban szeretnének függetlenedni az egyetemes szolgáltatóktól, ami a szabályozói oldalt is új kihívások elé állítja.
Dobos Balázs, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Innováció és Vállalati Fenntarthatóság Üzletágának vezetője a Századvég friss felmérését ismertetve kiemelte, hogy a hazai lakosság egyértelműen a nagyvállalatok irányába tolja a fenntarthatósági szempontok figyelembevételét. Az üzletágvezető által moderált panelbeszélgetés legfőbb témája ezáltal az lett, hogyan kerülhető el a „zöldre festés” és a hazai ESG ökoszisztéma kialakításában kire milyen feladatok várnak. Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője szerint a nagyvállalatok leginkább jó gyakorlatok továbbadásával és példamutatással tudnak elől járni a fenntarthatósági célok megvalósításában. Gellért Balázs, a Naturtex Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, hogy ma a nemzetközi versenyképesség egyik alapfeltétele a fenntartható termelés és a folyamatos innováció a feldolgozóiparban, így a könnyűiparban is. Molnár Csaba Gábor, az SZTFH ESG igazgatója elmondta, hogy áttekinthető, megfelelő felkészülési időt és szakmai támogatást biztosító ESG szabályozással szeretnének segítségére lenni a magyar vállalatoknak fenntarthatósági céljaik megvalósításában. Kitta Gergely, az MCC intézetekért felelős igazgatója elmondta, hogy az ESG egyre több szakterületet fog érinteni a közeljövőben, ami a képzések terén is új igényeket támaszt majd. Póser Zoltán beruházásösztönzéssel és gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakértő a jövőre vonatkozóan azt a bizakodását fogalmazta meg, hogy az ESG-megfelelés a hazai vállalkozások számára nem az adminisztrációs terhek növekedését, hanem a versenyképesség erősítésének és megtartásának lehetőségét hordozza magában.
A magyar vidék és a munkaerőpiac
A magyar vidék és a munkaerőpiac című szekcióban Göltl Viktor, a WHC cégcsoport vezérigazgatója és tulajdonosa nyitotta meg a programot. Köszöntő beszédében kiemelte, hogy a vidéki munkaerőpiacok dinamikus fejlődése és a helyi gazdaságok erősítése kulcsfontosságú a hazai gazdasági növekedés szempontjából.
Ezt követően Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Makrogazdasági Üzletágának vezetője rámutatott arra, hogy a munkaerő-tartalékok eloszlása Magyarország különböző régióiban jelentősen eltér. Ezen demográfiai különbségek figyelembevétele elengedhetetlen a hatékony munkaerő-gazdálkodási stratégiák kidolgozásához.
Kelemen Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletágának vezetője ismertette, hogy a legfrissebb kutatások szerint a magyar vállalkozások mindössze 47 százaléka alkalmaz valamilyen Ipar 4.0 technológiát, mint például az automatizáció, a mesterséges intelligencia vagy az adatvezérelt gyártás. Ezek az új generációs technológiák hozzájárulhatnának a hatékonyság növeléséhez és a versenyképesség javításához, ám a cégek jelentős része egyelőre nem él ezekkel a lehetőségekkel, sőt a felmérésből az is kiderül, hogy a vállalatok többsége nem is tervezi ezen technológiák bevezetését a közeljövőben.
A munkaerőpiacon leginkább elvárt kompetenciákat (pl. együttműködés, csapatmunka, kreativitás, digitális készségek stb.) is felmérő kutatás arra is rávilágított, hogy a munkaadók döntő többsége inkább vagy nagyon fontosnak tartja az érintett készségek meglétét, ám munkavállalóikat a kompetenciákhoz társított fontossághoz képest kevésbé tartják felkészültnek ezeken a területeken. Az üzletágvezető szomorú adalékként azt is kiemelte, hogy a munkaadók jelentős többsége sem belső képzéseket nem indít e kompetenciák fejlesztése érdekében, sem a munkavállalók külső képzéseken történő részvételét nem támogatja.
A Mennyire felkészültek a hazai munkavállalók a digitális technológiák széleskörű használatára? című kerekasztal-beszélgetés során Pulay Gellért, a Human Priority Kft. ügyvezetője rámutatott arra, hogy egy nyolc évvel ezelőtti tudás mára már nem tudás, a folyamatos tanulás elengedhetetlen a munkaerőpiacon. Both Vilmos, az IVSZ elnöki tanácsadója sürgette a digitális oktatási stratégia, valamint a digitális munkaerőpiaci stratégia megalkotását és következetes végrehajtását a felsőoktatás, a kormányzati szakpolitika és a munkaadók képviselőinek bevonásával. Dr. Balogh Szilvia, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért és programokért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett kiemelte, hogy hat éven belül 300 ezerrel leszünk kevesebben a magyar munkaerőpiacon, ezért minden korábbinál fontosabb a munkaerőpiaci kereslet-kínálat összehangolása. A munkaerőpiacon leginkább elvárt kompetenciák támogatására több képzési programot is indított a kormányzat, ezek folytatására, megerősítésére a jövőben is nagy hangsúlyt terveznek helyezni. Lenk István, az ABSL Magyarország elnöke szerint kiemelten fontos, hogy a hallgatók és leendő munkavállalók tisztában legyenek egy adott szektorban a feléjük támasztott elvárásokkal. Saját kezdeményezésre képzési programot is összeállítottak, amelyet lehetőség szerint minden felsőoktatási intézménybe el is szeretnének vinni. Horváth Ágnes, a WHC üzletágvezetője kiemelte, hogy sok esetben a munkavállalók és munkáltatók igénye jelentősen eltér egymástól, ezek összehangolása az érintettek (munkaadók, munkavállalók, szakpolitika) közös felelőssége. Bertényi Réka, a Szerencsejáték Zrt. HR igazgatója ezzel egyetértésben elmondta, hogy náluk csapatba illeszthetőségi interjúk is zajlanak a kiválasztási folyamat során, és számos oktatási intézménnyel együttműködnek annak érdekében, hogy biztosítani tudják az utánpótlást.
Dr. Horváth Orsolya, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Oktatási és Innovációs Üzletágának vezetője előadásában friss kutatási eredményekre hivatkozva elmondta, hogy a közeljövőben tízből hat munkavállalónak szüksége lesz átképzésre. Hangsúlyozta, hogy egyre fontosabbá válnak a puha készségek, az analitikai és kreatív gondolkodás, valamint az önismeret és empátia, a motiváció is előtérbe kerül a munkavégzés során.
A szekció második panelbeszélgetése során a résztvevők A jövő munkavállalói – szakképzéstől egyetemen át a felnőttképzésig címmel osztották meg gondolataikat. Dr. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szakképzésért és fiatalokért felelős államtitkára kiemelte, hogy a mai fiatalok gyakorlatiasabbak, ami új kihívásokat is jelent egyben az egyetemek számára. Úgy véli, hogy a felsőoktatásnak egyfajta társadalmi szerepe is van, amely segíti a hallgatókat az elmagányosodás megakadályozásában. Hozzátette, hogy a szakképzési rendszer rugalmas, lehetőséget ad a diákoknak akár a továbbtanulásra, akár az azonnali munkába állásra. Bencsik Edit, a TCS/Tata Consultancy Services Kft. marketing & kormányzati kapcsolatok vezetője rámutatott arra, hogy elengedhetetlen a munkáltatói elvárások pontos meghatározása, illetve hangsúlyozta a pontos szakmai keretek rögzítését is. Dr. habil András István PhD, a Dunaújvárosi Egyetem rektora kiemelte, hogy a képzéseik során a soft-skill fejlesztő kurzusok egyre inkább elválaszthatatlan részét képezik a tantervnek. Margitics Ákos, a WHC üzletágvezetője rávilágított a vidéki munkaerőpiac sajátosságaira és lehetőségeire, valamint kiemelte, hogy erősíteni kell a párbeszédet a munkaerőpiaci szereplők között a régiós kihívások kezelésében.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. idén is azzal a céllal szervezte meg az eseményt, hogy összegyűjtse a magyar vidék fejlesztésnek felelőseit, érintettjeit, valamint a téma releváns szakértőit, hogy a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vonatkozó adatalapú kutatásainak tükrében közös gondolkodásra sarkallja őket. A rendezvény mélyen és alaposan érintette a vidék előtt álló kihívásokat, ugyanakkor a résztvevők tapasztalatai alapján bőven van még feladat, így jövőre találkozzunk az 5. alkalommal megrendezésre kerülő Vidék Konferencián!
Forrás: Századvég-szerkesztés, MTI